Hasonló termékek
Felmagasztosulás
„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenetes és olyan elviselhetetlen."
A Bolgár Kulturális Minisztérium Arany Évszázad-díja,
A Nemzeti Hristo G. Danov-díja, Elias Canetti-díj,
Európai Unió Irodalmi Díj (2014)
Diófa-házikó
Jutarnij list-díj, Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díja
Menettérti
„…köszöntöttük egymást, čókolom, dobrígyeny, dovigyenyja, és slussz”
Elképzelt közösségek
Benedict Anderson jelen munkája az első megjelenése óta eltelt csaknem negyedszázad alatt kétségkívül klasszikus művé vált. Nemcsak bekerült a nacionalizmuskutatás kánonjába, de annak napjainkban egyik meghatározó tagja, egyik legtöbbet interpretált és hivatkozott szövege is lett. Ez nemcsak arra a több mint tucatnyi nyelvi kontextusra igaz, ahol a mű fordításban is létezik, hanem az olyanokra is, mint például a magyar, ahol – néhány részlettől eltekintve – eddig nem jelent meg ez az alapmű.
Tértörténetek
Hogy az építészet nemcsak házak, hanem terek alkotásáról is szól, közhely. De hogy ezeknek „tértörténetük” van, és hogy a tereket is időben éljük át, már szokatlan gondolat. Ekler Dezső olyan tér-idő világba vezeti be az olvasót, ami megszokott környezetünk rejtett dimenzióit tárja fel.
Az utolsó cseppig
„azt írja, hogy hét napig egyfolytában esett az eső, és akkor a szomszédos falu fölött megindult a szikla, és akkora köveket szórt a falura, mint egy tehén”
Köd
A Köd szerelmi története, a vágyakozás, álmodozás, megcsalás és megcsalatás története éppen úgy tartogat meglepetéseket, mint a regény szerkezete a Don Quijotéra jellemző betétnovellákkal, a számos elő- és utószóval, amelyből egyet - igencsak szokatlanul - a regény egyik szereplője írt, vagy az a fejezet, amelyben a főhős, az író képzelt alakja, találkozik és vitatkozik életről és halálról az őt megalkotó szerzővel.
Sántaiskola
Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortázar fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye.
„Végül a mű címéről is valamit. (...) Cortázar 1963-ban megjelent regényének évtizedekig Ugróiskola volt a magyar „munkacíme". Miért választottam mégis a Sántaiskola címet? Azért, mert jobban kifejezi a féllábas ugrándozás, sántikálás gyakorító, folyamatos jelentéstartalmát."
Benyhe János
Leírás
A háborúval nem lehet szembenézni. Aki túléli, az ezzel kínlódik. E regény szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik. Számtalanszor eleshetett volna valamelyik isten háta mögötti fronton, puskával a kezében. Számtalanszor meg is bolondulhatott volna a háború után. Irodalomból, fényszavakkal alakította ki a pajzsát, így védekezett, vallja. Írt háborús novellákat is, első regényében azonban a háborút a fonákjáról dolgozta fel: azt írta meg, hogy mi veszett oda. Gyermekkorát a gyönyörű Una folyó partján, azokat az időket, amikor együtt lélegzett a természettel, és amikor még senki sem sejtette, hogy mi készül az emberi lelkekben és fejekben. Számára fontosabbá váltak ezek a régi, egy egészen más világból való élmények, mint azok a szilánkok, amelyeket a háborúról őriz és bunkerez be az emlékezetében. Az emlékezet küzd ebben a regényben azért, hogy egy hadviselt fiatalember ép és egészséges férfi lehessen a hatalmas, de korántsem fenséges veszteségtörténet után. Nagy itt a szép szó tétje: az élet.
RADICS VIKTÓRIA (1960, Zombor) József Attila-díjas irodalmár, műfordító, kritikus. 1983 óta Budapesten él, harminc éve fordít délszláv nyelvekből, olykor németből, több mint húsz könyvet jegyez fordítóként, ezenkívül számtalan fordítása jelent meg különböző lapokban, folyóiratokban. Danilo Kiąről monográfiát írt.
FARUK ŠEHIĆ 1970-ben született a volt Jugoszláviában, Bosznia-Hercegovinában, Bihacon, és Bosanska Krupában nőtt fel. A háború kitöréséig, 1992-ig állatorvosnak tanult Zágrábban. 22 évesen önként belépett Bosznia-Hercegovina Hadseregébe, és végigharcolta a háborút, egy 130 fős egység parancsnoka volt; közben egy alkalommal súlyosan megsebesült. A háború után irodalmat tanult Szarajevóban. 1998 óta publikál, rövid történeteket, verseket, esszét, kritikát ír, az ún. eltiport nemzedék jeles bosnyák szerzője. Műveit angol, német, bolgár, francia és macedón nyelvre fordították. Az Una hullámai 2011-ben jelent meg és Meąa Selimovic-díjjal jutalmazták, amivel az exjugoszláv régió legjobb regényét tüntetik ki minden évben. 2013-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Ma Szarajevóban él, újságíróként dolgozik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Faruk Šehić |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 188 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634141457 |
| Fordító | Radics Viktória |
| Sorozat | Valahol Európában |