Hasonló termékek
Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok
Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok
Kőhalomból (fő)város - Buda város hétköznapjai a 18. század elején
A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban
Levéltári dokumentumok 1941–1947
A magyar „rendfenntartás” – a hiedelemmel ellentétben – nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Jelen kötet hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit.
Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után
1648 mind az egyetemes, mind az erdélyi történelem számára emlékezetes évszám. A vesztfáliai béke megkötése, illetve I. Rákóczi György halála egyaránt egy folyamat végpontjának látszik: olyan eseménynek, amely után a politika újragondolására, új elemek bevonására, vagy a korábbi szempontok rangsorának megváltoztatására van szükség.
Elbeszélt múltjaink
A magyar történelmi dokumentumfilm útja
A magyar történelmi dokumentumfilm útja valamikor a hatvanas években kezdődött. A kádárizmus éveiben óriási szerepet játszott az elhallgatott közelmúlt feltárásában és tabuinak feltörésében, katalizátorként siettette a rendszer bukását. A társadalom ezekből a filmekből ismerhette meg múltját, értelmezéséhezinnen kapott segítséget.
Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején
A monográfia témája a Tanácsköztársaság egyházpolitikája. Megtudhatjuk belőle, hogyan találkozott az ateista ideológia a vallásos néplélekkel, hogyan reagált a hazai reformátusság a korlátozó intézkedésekre, milyen kiútkeresések, hitvalló megnyilvánulások kísérték az eseményeket, hogyan dolgozta fel ezt a korszakot az egyház- vagy a történettudomány. A Tanácsköztársaság alatti egyházi élet releváns mondanivalót hordoz az 1945 utáni történelem kutatása számára is.
Leírás
Két-három emberöltővel ezelőtt még vallási és faji szempontok dominálták az emberek hovatartozását Magyarországon. Az eljárás az újabb generációk számára kissé szokatlannak tűnik, de nem idegen. Gondoljunk például olyan országokra, mint az USA, Nagy-Britannia, Brazília vagy éppenséggel Izrael. A hazai tisztánlátást és a megértést nehezítik az elmúlt évtizedek beidegződései, gyakorlata, a sok-sok sztereotípia és előítélet.
A könyv szakít az elfogult és előítéletes szemléletmóddal. Gondolatfonalát logikailag összefüggő kordokumentumok vezetik. Ebből a perspektívából mutatja be a római katolikus egyház konfliktusvállalásának jelentősebb mozzanatait, az egyházi és politikai közbeszédet akkoriban foglalkoztató alakzatokat és intézményeket (Kulturkampfot, Kirchenkampfot, modus vivendiket).
Balogh Gábor hangsúlyosan foglalkozik az 1930 és 1945 közötti évek közéletét uraló konfliktusforrásokkal, illetőleg konfliktusfajtával, az identitások konfliktusával. Nem az ítéletalkotás szándékával; feladatának az események értelmezését és megértését, valamint a moderálást tartja.
A könyv főbb tézisei az egyetemi oktatásban csiszolódtak egésszé, vagy maradtak továbbra is gondolatébresztő torzók.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Balogh Gábor |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 518 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-236-900-6 |
| Sorozat |