Egy fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált.

"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”

 

Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.

A könyv a hazai folklórkutatás legendás alakja, Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból nyújt válogatást. Mint Istvánovits írja: "A kaukázusi népek folklórjában folklórjuk heroikus aspektusát, hősi attitűdjét, amely, mint minőség áthatja egész folklorisztikus alkotás-univerzumukat, az összes műfajt és minden egyes alkotást, kitüntetten kell kezelnünk."

A világ teremtése, az özönvíz, Jézus élete s a világ vége napjaink szájhagyományában. A szerző az ötvenes évek végétől több kötetre való értékes folklórszöveget jegyzett le. A teremtéstől a jövendölésekig ívelő tematikájú gyűjtemény motivikusan gazdag, sokrétű, a szakma számára forrásértékű szövegeket tartalmaz. A kötet a szélesebb közönség számára is élvezetes, koherens, nem ritkán irodalmi értékkel is bíró hiedelemtörténetei a nyelvjárásnak megfelelő lejegyzésben olvashatók.

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

A történet Perceval útját követi otthonából Walesig, elbeszéli a lovagtársai körében véghez vitt kalandjait egészen addig, míg a csúcsponton találkozik a Halász Királlyal. Perceval, akit egyszerűen lebénít a Szent Grállal való első találkozás, elszalasztja a lehetőséget a haldokló király megmentésére.