Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra 'másutt megunt ócskasággá' válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.

A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.

Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról

 A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.

A lészpedi szent leány látomásai

A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.

Néprajzi vizsgálat

A kötet a vallást a maga komplexitásában állítja elénk; a szerző egyaránt törekszik a hivatalos doktrínák és az azokat szervesen kísérő vagy kiegészítő, nem hivatalos elképzelések feltárására és értelmezésére. Fontos szerepet kap a könyvben a laikus, egyéni, spontán áhítatformák és rituális gyakorlatok bemutatása, és helyet kapnak a helyi hiedelemvilágnak a vallással szorosan összefonódott hagyományai is. Sokoldalú megközelítésben mutatja be a szerző a vallás és a - magyar és román - nyelv, illetve az írás-olvasás viszonyrendszerét és ennek változásait.

A kötet első felében sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény olvasható, míg második felében a hozzájuk kapcsolódó jegyzetek.

Tőzsér Kapcsos Anna 1927-ben született a palócföld szívének számító, valódi palóc tudattal rendelkező Kazáron. Kazár faluközössége és kultúrája a palócság jellegzetes példája.