Hasonló termékek
Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből I.
Belényesy Márta Magyarország középkori anyagi műveltségének úttörő, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatója. A kötetben közölt négy írása teljes keresztmetszetet nyújt a hazai állattartás, pásztorkodás, valamint a közlekedésben, szállításban és az ekés földművelésben alkalmazott haszonállatok tartásának középkori állapotáról.
Mélységek könyve
Orosz vallásos népénekek
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat.
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
A néprajzi és az antropológiai filmkészítés. Történeti, elméleti és gyakorlati példák
A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmalkotók és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan néprajztudós, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre terepmunkája és kutatási eredményeit. A szerző a tudós, az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt elméleti és módszertani kérdésekről.
Leírás
A "Mi" és a "Másik" utalás a modern társadalomtudományi antropológiát keletkezésétől kezdve meghatározó feladatra, nevezetesen a kutató és a vele szemben álló 'idegen' közötti távolság áthidalásának a tudományos megértés keretei között végrehajtott kísérletére. Kutatási tárgyát tekintve az eredetileg a nem európai kultúra "bennszülöttjeinek" tanulmányozására szakosodott tudásterület az elmúlt másfél évszázadban jelentős átalakuláson ment keresztül. Ma a modern szociokulturális antropológia tekintélyes múlttal, szerteágazó alkalmazási területekkel, összetett elméleti és módszertani palettával rendelkező sikeres társadalomtudomány.
Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is.
BICZÓ GÁBOR (1968-) a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a GyGyK Társadalomtudományi Tanszékének vezetője. Tudományos munkássága során az etnikai együttélési helyzetek vizsgálatával, asszimilációkutatással, a szociokulturális antropológia történetével, valamint ennek keretei között filozófiai és alkalmazott antropológiai témákkal foglalkozik, továbbá az utóbbi években a magyarországi perifériális közösségek integrációjának gyakorlati társadalomtudományi összefüggéseit tanulmányozza.
Paraméterek
| Oldalak száma | 293 |
| ISBN | 9789634144434 |
| Kiadás éve | 2019 |
| Sorozat | Specimina Ethnographica könyvek sorozat |