Hasonló termékek
Újabb értekezések az emberi értelemről
Leibniz műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Tudományos elmefilozófia
Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze.
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Leírás
A skolasztikus filozófia és teológia a középkori egyetemi világban kialakult, az egyetemi oktatáshoz szorosan kapcsolódó gondolkodási stílus, amelyet rendkívüli tartalmi és műfaji változatosság jellemez. Története ugyanakkor nem korlátozódik a középkorra: előzményei az ókorba vezetnek, utóélete az újkor első évszázadaiba nyúlik előre. Szövegygyűjteményünk a skolasztikus gondolkodást ezért nem azonosítja a teológia és a filozófia középkori korszakával, hanem olyan önálló problémakörrel és intézményrendszerrel rendelkező, sokszínű hagyománynak tekinti, amely jelentős krízisek és megújulások nyomán eleven tudott maradni a könyvnyomtatás korában is. A kötet e hagyomány felmérhetetlenül gazdag irodalmi terméséből csupán néhány rövid, ám nagy jelentőségű szöveg bemutatására vállalkozik. A szemelvények olyan problémákat reprezentálnak, amelyek meghatározóak voltak a skolasztika teljes időszakában, és jelentősek maradtak az újkori filozófia és teológia számára is. Egyebek mellett Aquinói Tamás, Duns Scotus, Boëthius de Dacia, Petrus Aureoli, Robert Holcot középkori, valamint Luis de Molina, Gabriel Vázquez és Francisco Suárez kora újkori műveiből kapunk válogatást.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Borbély Gábor, Schmal Dániel |
| Megjelenés | 2002 |
| Terjedelem | 390 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-573-8 |