Hasonló termékek
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
A magyar építészet mesterei - II.
Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.
A talány filozófiája
Giorgio Agamben esztétikája
Giorgio Agamben egész életművében központi szerepet játszik az enigma (a rejtély, a talány, a titok) fogalma. Egyrészt írásai folyamatosan tematizálják mint a gondolkodás határát, a nyelvi tartományon túl elhelyezkedő kimondhatatlant, mely csupán a gesztusok révén lehet kifejezhető; másrészt filozófiai stílusának lényegi elemét alkotja az enigmatikusság.
A magyar építészet mesterei - I.
Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.
Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban
Trauma, álom és pszichedelikus élmény
A társas–lelki és mûvészeti folyamatok pszichofiziológiája
Leírás
Ez a kötet megszólító tekintetek viszonzásaként született. A kötetben szereplő (fenomenológiai és esztétikai) megközelítések célja, hogy önmagukon túlra más szövegek és képek felé irányítsák a figyelmet. Mi kapcsolja mégis össze ezeket a szétágazó utakat? Bizonyos váratlan találkozások. A vizsgált művekben (filozófiai írásokban, festményekben, színházi előadásokban) megmutatkozó hasonló szándékok, igények, törekvések. A kiválasztott alkotók (francia fenomenológusok és gondolkodók: Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas, Blanchot, Deleuze, Derrida, Michel Henry, Chrétien, Maldiney; valamint színházi emberek: Artaud, Régy, Novarina, Tanguy, Koltès és Lagarce) problémafelvetéseiben és válasz-kísérleteiben felfedezhető egyezések. Röviden: hasonló remények és kétségbeesések. Mindazonáltal csak hasonlóságokról lehet szó, hiszen ezek a művészettapasztalatok, melyeket a tanulmányok járnak körbe eltéréseik, elkülönbözéseik miatt nem foglalhatók rendszerbe.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Darida Veronika |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 142 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632360614 |