A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.

A könyv hasznos olvasmány lehet mindazok számára, akik az alternatív mozgalmak, a posztmodern szüléskultúra vagy a nemek társadalmi viszonyulásai iránt érdeklődnek, de nem lesz közömbös azon leendő vagy gyakorló édesanyák és édesapák számára sem, akik folyamatában és tág összefüggésrendszerében szeretnék megérteni a különböző szüléskultúrák elveit és természetét.

A kötet újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949–1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a paraszti társadalom különböző rétegeinek túlélési és alkalmazkodási mechanizmusai.

A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.

A magyar szőlőhegyek történetének forrásait közreadó sorozatunk ötödik kötete a történeti Somogy vármegye területérôl származó 18–19. századi artikulusokat, rendtartásokat, hegytörvényeket, kontraktusokat, szőlőtelepítést engedélyező feladó leveleket tartalmazza. A kötetben található 53 közlés közül hangsúlyos szerepet kapnak az uradalmi szőlőtelepítő levelek és kontraktusok. Fontos része a kötetnek az 1776.

A kötet a 16-19. századi Győr és Sopron vármegyék területén keletkezett hegytörvényeket és szőlőtelepítő leveleket tartalmazza. A közölt 38 szöveg közül 26 magyar, 2 latin, 9 német, 1 pedig horvát nyelvű, melyeket bőséges jegyzetanyaggal, pontos hivatkozásokkal láttak el a közreadók. A szövegek értelmezését a latin szavakat, kifejezéseket tartalmazó szójegyzék segíti. A könyvet a benne előforduló valamennyi szőlőhegy, város, falu, puszta és vármegye nevét tartalmazó helynévmutató jól hasznosíthatóvá teszi mind a helytörténeti kutatás, mind az érintett borvidék története iránt érdeklődő jelenkori hegyközségek tagjai számára.

Az Egyetértés-gépezet tanulságos, felkavaró és ellentmondásos médiaelméleti fejtegetés köszönhetően annak, hogy a nem is olyan távoli múlt becstelenségei, amelyeket feltár, a jelen visszásságairól is árulkodnak.