Hasonló termékek
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
Fogva tartott gondolatok
A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon
Vajon mennyire tudja egy roma (Gypsy/Travellers) származású sikeres ember megőrizni, megtartani cigányságát? Vajon cigány/roma volt-e valaha? Vajon a cigányság/romaság mennyiben választás kérdése? Megengedi-e a többségi társadalmi környezet a cigányság/romaság elrejtését? Vajon lehet-e esetenként előnyöket kovácsolni abból, ha valaki cigány/roma ősökkel bír? Ezekre a kérdésekre keresi választ a könyv szerzője kétféle, színes, eltérő történelmi gyökerekkel, hagyományokkal, normákkal rendelkező kulturális közegben Angliában és Magyarországon.
Leírás
„Az élet csak visszafelé érthető meg, de előrefelé kell élni.”
(Søren Kierkegaard nyomán)
Milyen ma a fiatalok biztonságérzete, és vajon milyen volt édesanyáiké huszonöt évvel ezelőtt, amikor ők megszülettek? Hogyan függ össze a társadalmi és az egyéni biztonság a fiatalok és a szülők életében? Vajon a szülők azt mondják-e, csinálják-e, amit valójában gondolnak a gyermekvállalásról? Mit is üzennek gyermekeiknek?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések állnak könyvünk fókuszában. A kutatás a korábbi makroszintű megközelítések mellett újdonságként a rendszerváltás társadalmi történéseit a mindennapokat megélő és a rendszerváltásban valóban érintett egyének/családok szemszögéből tárja fel. A könyv egy adott földrajzi környezetben a szociológia különböző eszközeivel igyekszik feltárni és elemezni a rendszerváltáskor született gyerekek és családjaik huszonöt évnyi történetét. A megközelítés nem hagyományos, ilyen-olyan módon eltorzított visszaemlékezésekre alapozó múltidézés, hanem az adott pillanatban és élethelyzetben feltett kérdésekre adott válaszokat teszi egymás mellé és vizsgálja a közben eltelt idő távlatában.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dávid Beáta, Barna Ildikó, Bóné Veronika, Hegedűs Réka, Izsák Éva |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 168 oldal |
| ISBN 978-963-414-116-7 |