Jelen könyvnek éppen az a célja, hogy bemutassa a fiatalok viselkedésének társadalmi-kulturális hátterét, annak a kornak ismeretében, amelyben élünk. Nagy hangsúlyt fektettünk arra is, hogy ne csupán a káros viselkedési mintákat vonjuk be a kutatási elemzésekbe, hanem a protektív, azaz védőhatásokat is. Manapság olyan korban élünk, amikor folyamatosan mindent meg kell tennünk azért, hogy reálisan lássuk az élet kihívásait, és meg tudjuk ítélni, mikor lépünk a helyes útra. 

 Tanulmányok a kábítószer-fogyasztás megelőzéséről

AZ ELTE Társadalomtudományi Karának Deviancia szakiránya és a mellette működő Drogtanulmányok Kutatóintézete 2004 májusában kapott megbízást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációjától, hogy dolgozzon ki egy olyan tantárgyat, amely révén a kábítószer-használat megelőzését célzó modellek és programok bekerülhetnek a felsőoktatási curriculumba. 

A kötetben bemutatásra kerülő kutatás célja a droghasználat, elsősorban az illegális drogok használatának hátterében megbúvó néhány személyiségpszichológiai és családi tényező feltárása, elemzése volt. A kutatás során elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi a droghasználat funkciója a személy életében. Ezen kérdés megválaszolásakor, nem titkoltan, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy amennyiben a droghasználatot értékmentes jelenségként próbáljuk értelmezni, akkor felfedezhetjük annak logikáját, racionalitását.

Kortárs és sorstárs segítséggel szerzett tapasztalataink

A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha a megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésben vesznek részt egy megfelelő tréninget követően. A "sorstárs" segítők az életkori közelség mellett/helyett valamilyen lényegi szempont szerint mutatnak közös vonást a célcsoport tagjaival.