Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának első kötetét a gyógyító terápiás történeteknek és meséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területről érkező szakemberek.

TERÁPIÁS TÖRTÉNETEK ÉS MESÉK TRAUMÁT ÁTÉLT GYEREKEKNEK

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának második kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek. 

Elmélet és gyakorlat

Samuel ​Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót.

Az empátia fogalma nem új fogalom, több mint száz éve szerepel a pszichológiai irodalomban, sok definíciója született, több elméletalkotó foglalkozott vele. A könyv kísérlet az empátia tudományos szakirodalmának körüljárására: számos közlemény taglalja, hogy pontosan mi az empátia, hogyan fejlődik ki, milyen idegi mechanizmusai vannak, mi fejleszti, mi gátolja. Részletezi az empátia evolúciós eredetének elméletét, csecsemőkori kialakulását, fejlesztési lehetőségeit, anatómiai és fiziológiai vetületét, az empátiát gátló tényezőket, az empátia hiányát, valamint csökkent voltát különböző pszichés állapotokban. A könyv ismerteti az empátia jelentőségét különböző gyógyító tevékenységekben, a pszichoterápiában, az oktatásban és a mindennapi élethelyzetekben is. A függelékben egy kutatás részletes bemutatása található: a kutatás azt vizsgálja, mely tényezők lehetnek hatással az empátiás készség fejlődésére. A könyv nem kizárólag szakembereknek szól, a téma iránt érdeklődők, valamint az egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatók is élvezettel forgathatják.

„Ismétlem, nem hiszek Jókai hanyatlásában. Jókai több mint író, ma is több, Jókai jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk még akkor is, ha irodalmi életünk jelenleg éppen szokott fáziseltolódásai egyikét éli, és Joyce, Woolf és Kafka korszakát magyarítja, így aztán egy kezdő esztéta szemében majdnem nevetséges lehet egy a Zalán keletkezése és a percek múlva kitörő ezerkilencszázötös orosz forradalom között élt alkotó optikája. Nem kell félteni, hadd nevessék ki, elviseli. Jókai, ha mostanában nem divat is kiejteni a nevét, és a külföld is nyilván elfelejtette, világjelenség, legjobb önmagunk, legrosszabb önmagunk összefoglalása, éppúgy a nemzet lelke, mint Arany vagy Petőfi." (Szabó Magda)