A család az új emberi élet bölcsője, amelyben testileg és szellemileg ki tud bontakozni az emberi személy, ahol a gyermek képességei kifejlődhetnek a szeretetben  való életre. 

A pszichobiográfiai kutatás módszere több mint száz éves múltra tekint vissza. Klasszikus időszakában főként pszichoanalitikusok alkalmazták, és Magyarországon sem volt ismeretlen eljárás, ám a 20. század második felében a tudományos korszellem megváltozása nyomán az élettörténeti megközelítés periférikus helyzetbe került a pszichológiában. A 80-as, 90-es évek "narratív fordulata" azonban újra visszahozta a köztudatba, aminek köszönhetően a 2000-es évektől a pszichobiográfia reneszánszáról beszélhetünk. Ez Magyarországon is érezteti hatását: megjelent több monográfia, szimpóziumok, kurzusok bukkantak fel szakmai rendezvényeken és a felsőoktatásban, sőt az ismeretterjesztés műfajában is. Az Alkotás és élettörténet ezt az újra kibontakozó hagyományt gazdagítja tovább, bemutatva, hogyan vált a 21. századra a pszichobiográfia tágabb fókuszú, eklektikus, önreflektív, modell értékű interdiszciplináris megközelítésmóddá. A kötet az Imágó Budapest folyóirat korábban megjelent "Modern pszichobiográfia" című tematikus számára épül, de a tanulmányok száma a szerkesztés során örvendetesen megduplázódott. A hazai és nemzetközi szerzőket felvonultató kötetben ismert művészek, tudósok, filozófusok alkotói tevékenységének pszichológiai-élettörténeti dimenziót ismerhetjük meg izgalmas elemzéseken keresztül, és reményeink szerint a kiadvány hozzá járulhat ahhoz, hogy a pszichobiográfia szélesebb körben is elismertté váljon Magyarországon. 

The Art and Science of Social Change

 

TERÁPIÁS TÖRTÉNETEK ÉS MESÉK TRAUMÁT ÁTÉLT GYEREKEKNEK

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának második kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek. 

A könyv megszólítja az olvasót, és azt közvetíti, hogy a lélek színháza a mintha térben zajlik, a kétszemélyes terápiában a résztvevők kapcsolati terében, a pszichodrámában pedig a játéktérben, ahol a problémahozó a saját története főszereplőjévé válik, csoporttársai pedig élete egyéb szereplőit jelenítik meg, játsszák el számára. A rendező kísérő és alkotótárs a folyamatban.