Hasonló termékek
Husserl és Heidegger
Egy filozófiai összecsapás analízise
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövesse, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.
Az új Husserl
Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
A fowleri hitfejlődés-elmélet értékelése és alkalmazási területei
A könyv mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné mélyebben megérteni, miért jellemzi a hívő emberek hitét a bizonyosság vagy éppen a kétség, a lelkes rajongás vagy a túlzott szkepticizmus, a kritikus távolságtartás más hitektől vagy a párbeszédképesség az egészen más vallást követők felé.
A hérosz és a kultusz / The Hero and His Cult
Két jól elkülöníthető csoportja van azoknak, akiket „joyce-iánusoknak” nevezünk: a „belsősök” és a „külsősök”. A „belsősök” a szövegek eltökélt feltárására koncentrálnak, az utalások és a mutációk megszállottjai, és sok esetben még Heideggernél is Heideggerebbek a filológiai mélységek feltárásában – természetesen az alászállásban. Ismerek néhány elsőrangú „belsőst”, s nagy tisztelettel adózom nekik: ilyen a kaliforniai John Bishop és az antwerpeni Geert Lernout.
Bevezetés a pszichoterápiás daseinanalízis filozófiai dimenzióiba
A daseinanalízis egyedülálló, filozófiai megalapozottságú pszichoterápiai irányzat, amely elsősorban az emberi szabadság, önazonosság és nyitottság kibontakoztatásán keresztül kívánja a pácienseket gyógyuláshoz segíteni. A háttérben húzódó fenomenológiai elmélet révén a terapeuta a páciens egész egzisztenciájára tekintettel vizsgálja meg az őt zavaró feszültségeket és problémákat.
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
A test éthosza
A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában
Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll.
Leírás
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni. Ez a fenomenológiai interpretáció szemben áll Michel Foucault vállalkozásával, aki a saját, inkább a posztmodernhez közelítő filozófiai törekvéseit kísérelte meg alátámasztani a nietzschei genealógia öntörvényű értelmezésén keresztül. Foucault a hangsúlyt egyértelműen a szétszakítottság, önazonosság- és eredethiány mozzanataira helyezi, melyek - legalábbis szerinte - a genealógiai gondolkodás fő jellemzői. Ezzel szemben e könyv a genealógiát a jövőre irányuló aktivista megközelítésmódként mutatja be, amely az aktuálisan fennálló, az együttélést és a világértelmezést meghatározó normatív rend fellazítására irányul: a jövőbeni cselekvés új előfeltételeit e normatív rend történeti eredetének feltárása révén próbálja kialakítani. Az így értett genealógia egy adott korszakot meghatározó egzisztencia-feltételek újraalakítására és új - a jövőbeni cselekvést meghatározó - értelmek képzésére törekszik, emiatt van szüksége arra is, hogy a jelent uraló előfeltevésekkel és azok történeti eredetével szembenézzen, azoktól ezáltal távolságot nyerjen. A genealógiai kutatás ezért alapjában szabadság-elvű: a mélyebb, artikuláltabb történeti önmegértés növeli az egzisztencia szabadságát, a döntésképességét és így hozzáférhetőbbé válnak azok a mélydimenziók, ahol új értelmek képződése történik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schwendtner Tibor |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 128 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364810 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |