Hasonló termékek
A szeretet közössége
A könyv elsősorban felsőoktatási tankönyvnek készült. A könyv fülszövegében így fogalmaz a szerző: „A demográfiai jelzőszámok jó ideje mutatják, hogy a termékenység csökken, a házasságkötési szándék lanyhul, nő a válások száma, egyre népszerűbb az élettársi életforma és növekszik a házasságok kívüli szülések szám is. Válságban a család? A család ma is a magánélet centruma, amelynek szocializációs hatásai továbbra is maradandóbbak, kötelékei erősebbek, kapcsolatrendszere pedig fontosabb más intézményeknél. Nem alakult ki életképes alternatívája, tehát a család intézménye nincs válságban. A család által képviselt szellemi, etikai, vallási, szociális értékek az egyén jólétének, lelki egészségének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik."
Kommunikáció és integráció
Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Egymásba kapaszkodva
Korunk világgazdasága egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A globalizáció ellenzői bírálják a világméretű fogyasztói társadalom kialakulását, a világ gazdagokra és szegényekre szakadását, a közösség- és családellenes individualizálódást, illetve az ökológiai diverzitás vészes csökkenését. A fogyasztói társadalom jelenlegi formájában zsákutca. A nyugati civilizáció válságban van.
Tudásalapú regionális fejlődés
Világos, releváns kérdések, az empíria tiszteletére épülő változatos módszertan és tiszta válaszok - ez Lengyel Balázs könyvének rövid summázata. Miközben mind elméleti, mind gyakorlati szempontból érvényes ismeretekhez és felismerésekhez jutunk a tudásalapú gazdaságban megjelenő regionalitás tekintetében, a legüdítőbb a szerző biztos kezű témavezetése, fölényes módszertani tudása és előítélet-mentessége.
(Láng László, főigazgató, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola)
Leírás
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?
A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is látható a filmvásznon: a képmezőn kívülre, a hangkulisszák mögé vezetve minket.
Milyennek mutatja a magyar mozi a háborút s a békét? Milyennek ábrázolja a külföldieket, besenyőket, cigányokat, svábokat, zsidókat? És hogy néz ki a valamikori Budapest a filmvásznon? Hogyan avatkozott bele a politika a magyar filmgyártásba az elmúlt 60 évben?
E kötet arra vállalkozik, hogy három diszciplína – a történettudomány, a szociológia és a filmtudomány – határmezsgyéjén kutatva tárja fel, hogy hogyan varázsol nekünk a mozi múltat. A filmes mező fogalma mentén mutatja be a filmgyártás kontextusát és az egymással párhuzamos (vagy egymással szemben álló) kollektív emlékezeteket. Feltárja azokat a folyamatokat, melyek révén a filmipar szívhez szóló emlék-képeket és nagytotálokkal bemutatott történelem-képeket hoz létre, amelyeket a nézők valószerűnek és hitelesnek fogadnak el.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Erőss Gábor |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 196 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634144922 |