„»Az a’ mi valaha nemzetiségünk talpköve ’s ereje volt, időjártával elbomlott, […] ’s a’ mi elmult, ne akarjuk azt megint életbe visszaidézni, mert lehetetlen – ugy mint elfolyt óráink se térnek soha vissza többé.« A Hitel szavai emlékeztethetnek arra, hogy az átértelmezés szükséges volta egyáltalán nincs ellentmondásban a múlttal, ellenkezőleg: szervesen következik az örökségből, melyet csakis akkor értünk meg, ha másként értjük, mint
elődeink.”
(Szegedy-Maszák Mihály: A Nemzeti Hagyományok időszerűsége, 1999)
…
A 2023-ban rendezett emlékkonferencia kötete Szegedy-Maszák Mihállyal, az egykori
pályatárssal, kollégával, baráttal, tanárral újrateremtett párbeszéd folytatása. A – különböző
generációkhoz, tudományágak művelőihez tartozó – szerzők mind saját távlatukból
kapcsolódnak korai megfogalmazásához, amely azonban egész életművét meghatározta:
értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet. Személyes visszaemlékezések, amelyek ilyen
módon kettős szellemi portrét nyújtanak (Thomka Beáta, Simoncsics Péter), zene és irodalom
szoros kapcsolatának elemző bemutatása (Komlós Katalin), pszichológia és
irodalom(tudomány) elbeszéléshez való viszonyának párhuzamos történeti szemléltetése és
tanulságai (Pléh Csaba), Szegedy-Maszák Mihály címbe emelt megállapításához vezető
nemzetviták történeti föltárása (Romsics Ignác) vagy a szellemi javak értékére való
(gazdaság)történeti rápillantás (Hites Sándor) éppúgy része e kötetnek, ahogy a zsidó
kánonok szükségességének és megvalósulásainak történeti ívű, kritikus áttekintése
(Peremiczky Szilvia), a gender téma nem leegyszerűsítendő és elnémítandó narratíváira való
rámutatás (Zsadányi Edit) s végül Kosztolányi életművének, illetve fordításműveinek a
forrás-, valamint célkultúra történeti viszonyából kiinduló esettanulmánya (Józan Ildikó).
…
A kötet szerzői:
Hites Sándor, Józan Ildikó, Komlós Katalin, Peremiczky Szilvia, Pléh Csaba, Romsics Ignác,
Simoncsics Péter, Thomka Beáta, Zsadányi Edit