Hasonló termékek
Felvilágosodás és babonaság
Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Kommunikációs gyakorlatok
„Nem lehet nem kommunikálni” – e kommunikációs alaptételként számontartott kijelentés nem jelenti azt, hogy kommunikációs ismereteinket ne lehetne bővíteni, kommunikációs kompetenciánkat ne lehetne fejleszteni; ebben kíván segítséget nyújtani a jelen kötet.
Történeti forrás – Néprajzi olvasat
A kötet egy 2006 februárjában Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei címmel rendezett tudományközi konferencián elhangzott 25 előadás tanulmánnyá formált változatát tartalmazza.
Visszatérők a tradícióhoz
Elszakadás a zsidó hagyománytól és a báál tsuvá jelenség kérdései a rendszerváltás utáni Budapesten
A Holokauszt utáni harmadik generáció újraértékelni, újratanulni látszik az elhallgatott hagyományt. A rendszerváltás körüli sokféle zsidó vallási és etnikai identitás-felfedezés, -újratanulás, -újraértelmezés jelenti e kötet központi kérdéseit. A szerző visszatérőnek nevezi mindazokat, akik akár csak egy tradícióelemmel többet tartanak, mint a szüleik. Visszatérők, báál tsuvák azok, akik újra gyertyát gyújtanak péntek este, talán szombatot és kósert tartanak, megtanulnak héberül, esetleg alijáznak Izraelbe vagy csak tanulmányozzák a zsidó hagyományokat.
Önéletírás, élettörténet, napló
A tanulmánykötet Philippe Lejeune, a francia strukturalista generáció egyik jelentős képviselőjének munkásságát mutatja be. Philippe Lejeune francia irodalomtörténész, a klasszikus és kortárs önéletírás, a memoár- és naplóirodalom elismert kutatója, az Université Paris-Nord (Villetaneuse) oktatója.
Leírás
A kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különböző témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva. Könyörtelenül polemizál, számon kéri olasz kollégáin a társadalmi szempontok antropológiai és néprajzi munkákban való következetes érvényesítését! Pálcát tör elődei és kortársai megfontoltságot hiányoló értelmezései fölött, és arra emlékeztet, hogy a különböző „poétikákat és politikákat” integráltan és a maguk kontextusában kell értelmezni. A könyv megjelenésének az ad különös jelentőséget, hogy ez az egyik első, magyarul napvilágot látó olasz, modern kulturális antropológiai/néprajzi jellegű munka. A kötet tanulmányai bevezetésül szolgálnak az olasz szakirodalom magyarországi alkalmazásának.
Francesco Faeta a Messinai Egyetemen a kulturális antropológia oktatója, egyetemi tanár. Fő érdeklődési területe a vizuális antropológia, valamint a néprajzi fotó és film, továbbá az ünnepek és rítusok, a tér társadalmi és kulturális szerveződésének kérdései. Jelenleg az olaszok államformáról és a nemzetről alkotott képzeteinek újraértelmezésén dolgozik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Francesco Faeta |
| Megjelenés | 2008 |
| Terjedelem | 238 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632360706 |
| Fordította | Paál Zsuzsanna |