Hasonló termékek
Hiedelem és hagyomány
Kandzsi-gyökök
A Kandzsi-gyökök. Munkafüzet a kínai írásjegyeket, vagyis a kandzsikat felépítő legfontosabb és
leggyakoribb alapelemeket, a gyököket mutatja be.
Gépiesség és kreativitás a fordítási piacon és a fordításoktatás különböző szintjein
Dalok
Hadewijch a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.
Korpusz és kontrasztivitás a szakfordítás oktatásában és gyakorlatában
A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Leírás
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. Ezek közül csak 150 létezik írott formában is. A bantu nyelvek többsége a 19. század első harmadától kezdődően jelent meg, közülük megközelítőleg hatvan nyelvről még e században születtek alaposabb leírások német, angol, francia és más utazók, hittérítők, gyarmati tisztviselők, valamint képzett nyelvészeti, néprajzi szakemberek tollából.
A kötet első része a bantu nyelvek az európai nyelvektől meglehetősen eltérő szerkezetét, alaktani és lexikai jellegzetességeiket mutatja be. A kötet második része 46 bantu nyelvet ír le, legrészletesebben a bantu és a szuahéli rendszerét, melyet Kelet- és Dél-Afrikában közvetítő és államnyelvként 35millióan beszélnek.
A nyelvi jellemzésen kívül a kötetben néprajzi, kulturális, történelmi adatok is olvashatók.
Fodor István (Budapest, 1920. március 16–) Tanulmányait az ELTE szabad bölcsész szakán kezdte. 1958-ban doktori vizsgát tett. 1953–1956 között aspiráns, majd a kandidátusi cím elnyerése után az MTA Nyelvtudományi Intézetében tudományos munkatársaként dolgozott. 1969-ben elhagyta az országot, és a kölni egyetem afrikanisztikai intézetének lett tudományos munkatársa, 1985-ben bekövetkező nyugdíjazásáig. Azóta jórészt Magyarországon folytat kutatói tevékenységet. 1994-ben elnyerte a nyelvtudomány doktora fokozatot. Eddig 10 önálló kötete, valamint 260 cikke, tanulmánya jelent meg. A világ nyelvei című kötet főszerkesztője volt, 58 magyar és külföldi munkatársa mellett. Claude Hagège-zsel közösen szerkesztették a hat kötetes Language Reform – History and Future, La réforme des langues – Histoire et avenir, Sprachreform – Geschichte und Zukunft című tanulmánygyűjteményt.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fodor Istán |
Megjelenés | 2007 |
Terjedelem | 244 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789639683624 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |