Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Levelek Kr. e. 49-45.
Milyen lehetett valójában az a Marcus Tullius Cicero, aki a mai napig meghatározó alakja Róma történetének? Ennyi évszázad távlatából nehéz lenne a kérdésre válaszolni. Megőrzött leveleinél talán semmi sem nyújthat hűségesebb képet arról, miként élte meg sikereit és kudarcait.
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
Mágia és mitológia Babiloniában
„Nem férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.
A görög dráma esszészótára
Írások a kegyelemről és az eleve elrendelésről
Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.
Leírás
2017-ben kiadónk gondozásában jelent meg Végh Attila: A görög dráma esszészótára című könyve, mely ókori görög drámaelméleti fogalmakat tárgyalt, az egyes szócikkeket egy-egy esszében dolgozva föl. A Görög tragédiáim e könyv folytatásának tekinthető: esszéi a nagy tragikus triász drámáit igyekeznek föltérképezni.
A szerző reménye szerint ezekben az írásokban ötvöződik a filológiai pontosság és az esszéista költőiség (utóbbira utal a kissé szubjektivista cím is). A kötetben nem ritkák a kereszthivatkozások, így a Görög tragédiáim olyan műként is olvasható, amely olykor igyekszik az Aiszkhülosztól Euripidészig húzódó szellemi ívet is megrajzolni. Az olvasó mindeközben némi bepillantást nyerhet a filozófia, az irodalomtörténet és a klasszikus filológia halhatatlan és kortárs szerzőinek munkásságába is.
VÉGH ATTILA 1962-ben született Budapesten. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a Debreceni Egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. (Tett egy kétéves kultúrantropológiai kitérőt is, de azt elunta.) Költő, író, fotográfus és természetfilmes. Napjainkig 24 kötete jelent meg: versek, esszék, novellák, regények, tanulmányok, fotóalbumok, egy ál-buddhista fabulakötet, valamint egy dialóguskötet Vasadi Péterrel. Tizenhét éve Nagymaroson él.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Végh Attila |
Megjelenés | 2021 |
Terjedelem | 176 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634146971 |