Hasonló termékek
Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”.
Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés
A kötet a MANYE Fordítástudományi Szakosztálya és a Károli Gáspár Református Egyetem Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely Kontrasztív szövegnyelvészeti fordítói alcsoportja 2020. január 20-án a BTK-n tartott negyedik országos és határon túli szakmai napjának Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés című konferenciaanyagát tartalmazza.
Jókai & Jókai
Dráma a tanteremben
Történetek cselekvő feldolgozása
A triumphus Asszíriában
E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.
Lukács György és szocialista alternatíva
Tanulmányok és dokumentumok.
A lukácsi életmű sorsának óriási tétje van. Vajon életben marad-e egy olyan társadalom (legalább elméleti) lehetősége, amely nem egyszerűen jogi-politikai egyenlőségre, hanem a társadalmi-gazdasági egyenlőségre épül? E kötet olyan tanulmányokat és dokumentumokat közöl, amelyek filozófiailag-elméletileg a lukácsi alternatíva megalapozottságát bizonyítják.
Leírás
„Nem találunk szavakat” – ezzel kezdődött 1977-ben Esterházy Péter Termelési regénye.
A Megtalált szavak azt a magyar irodalmi kontinuitást igyekszik felvázolni, amelynek a hagyományokat felforgató posztmodern maga is részévé, sőt, bizonyos perspektívából origójává vált.
A kötet első írása Petri György szerelmi költészetét mint a szabadsághiány lenyomatát, a második Esterházy Péter szövegeinek valóságra vonatkoztatottságát tárgyalja. A következő rész a posztmodern után induló nemzedék jellemzőit igyekeznek definiálni. Bartis Attila, Egressy Zoltán, Háy János, Grecsó Krisztián, Péterfy Gergely, Térey János, Tóth Krisztina számára a nyelv iránti kétely már nem zárja ki a történetmesélés hitelét.
A modern és posztmodern szintézisét megteremtve lehetségesnek tűnik, hogy a valóságra vonatkoztatott szavak és a szövegszerűség szabályai ne kizárják, hanem feltételezzék, sőt felerősítsék egymást.
Az utolsó rész pedig a szegénységet és a nyelvi képességek hiányát összekötve a Sátántangó és az Üvegtigris között von párhuzamokat.