Elmélet és gyakorlat

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

 

 

 

Samuel ​Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót.

 Tanulmányok a kábítószer-fogyasztás megelőzéséről

AZ ELTE Társadalomtudományi Karának Deviancia szakiránya és a mellette működő Drogtanulmányok Kutatóintézete 2004 májusában kapott megbízást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációjától, hogy dolgozzon ki egy olyan tantárgyat, amely révén a kábítószer-használat megelőzését célzó modellek és programok bekerülhetnek a felsőoktatási curriculumba. 

 

„Az öldöklő angyal forgatókönyve, amely teljesen eredeti, akárcsak a Viridianáé, egy társaságról szól, akik egy este színház után az egyiküknél vacsoráznak. Vacsora után aztán átmennek a szalonba, és valami megmagyarázhatatlan okból nem tudnak többé kijönni. Az eredeti cím az volt, hogy A Gondviselés utca hajótöröttei. De egy évvel korábban José Bergamín beszélt nekem egy színdarabról, amelynek azt a címet akarta adni, hogy Az öldöklő angyal. El voltam ragadtatva ettől a címtől. – Ha én meglátom ezt a címet egy plakáton – mondtam neki –, biztos, hogy rögtön bemegyek megnézni az előadást.”

A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályájukat átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.

A pszichobiográfiai kutatás módszere több mint száz éves múltra tekint vissza. Klasszikus időszakában főként pszichoanalitikusok alkalmazták, és Magyarországon sem volt ismeretlen eljárás, ám a 20. század második felében a tudományos korszellem megváltozása nyomán az élettörténeti megközelítés periférikus helyzetbe került a pszichológiában. A 80-as, 90-es évek "narratív fordulata" azonban újra visszahozta a köztudatba, aminek köszönhetően a 2000-es évektől a pszichobiográfia reneszánszáról beszélhetünk. Ez Magyarországon is érezteti hatását: megjelent több monográfia, szimpóziumok, kurzusok bukkantak fel szakmai rendezvényeken és a felsőoktatásban, sőt az ismeretterjesztés műfajában is. Az Alkotás és élettörténet ezt az újra kibontakozó hagyományt gazdagítja tovább, bemutatva, hogyan vált a 21. századra a pszichobiográfia tágabb fókuszú, eklektikus, önreflektív, modell értékű interdiszciplináris megközelítésmóddá. A kötet az Imágó Budapest folyóirat korábban megjelent "Modern pszichobiográfia" című tematikus számára épül, de a tanulmányok száma a szerkesztés során örvendetesen megduplázódott. A hazai és nemzetközi szerzőket felvonultató kötetben ismert művészek, tudósok, filozófusok alkotói tevékenységének pszichológiai-élettörténeti dimenziót ismerhetjük meg izgalmas elemzéseken keresztül, és reményeink szerint a kiadvány hozzá járulhat ahhoz, hogy a pszichobiográfia szélesebb körben is elismertté váljon Magyarországon.