„Átgondolt, a költő többszörös rostáján túljutott, jelentős verseket tartalmazó könyvet vesz kézbe a tisztelt olvasó.

A kötet szép, saját zenével rendelkező, élő szóban is mondható, érett versekben összegezi mindazt, amit a költő a vers lényegéről, értékéről, létezés-módjáról, szükségességéről vall. E felfogásban a vers hatalommal bíró érték, amely a világ, s benne az emberi élet jobbítását, gazdagítását szolgálja. Hatni kíván, s képes is hatni a mindennapi életre úgy, hogy túlmutat azon.

Vadász János költői világát a tiszta, láttató képek, a gazdag jelentés-tartalom, a versek ritmikájának változatossága, a versformák váltakozása, sajátos látásmód, stílus jellemzik. Az Ikervers esszenciális, a mai magyar irodalomból kiemelkedő mű. Érdemes megismerni, elgondolkozni rajta, megjegyezni.”

Cséby Géza

Vadász János 1968 óta publikál verseket. Egyike a tíz fiatal vasi költőnek a SOR című antológiából. Népművelő, könyvtáros, magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár, szociológus. 1969-től fizikai munkás, múzeumi gyakornok, könyvtáros, népművelő, budapesti művelődési központok igazgatója.

1989-ben a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete egyik alapítója, s elnöke 13 éven át. A kulturális alaptörvény (1997. évi CXL
törvény) létrehozásának kezdeményezője, egyik megalkotója. 2002-ben sikerre vezette 630 ezer közalkalmazott, átlagosan 50 %-os illetményemelést hozó bérharcát. 2002-2006 között irányításával törvényjavaslat készült a közszolgálati dolgozók jogállásáról.

Versei az Ezredvég, a Dunatükör, a Kaláka, a Zempléni Múzsa, a Parlandó, az Agria folyóiratokban jelennek meg és kilenc könyvben (Rondó a vadonban, Havakba égetett szavak, Világárnyék, Pengeélen, Kedvesebb hazát, Felemás korlát, Újrahasznosított haza, Kaláka, Csák Máté földjén) olvashatók.