Egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség

Az első világháború centenáriuma komoly lehetőséget teremt a tudományos közvélemény számára, hogy megfelelő és méltó módon emlékezzen meg hazánk hőseiről, áldozatairól és mindennapjairól a „Nagy Háború” korában.

Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?