Hasonló termékek
Újabb értekezések az emberi értelemről
Leibniz műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Perlekedő rokonok: Analitikus filozófia és fenomenológia.
A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Leírás
A skolasztikus filozófia és teológia a középkori egyetemi világban kialakult, az egyetemi oktatáshoz szorosan kapcsolódó gondolkodási stílus, amelyet rendkívüli tartalmi és műfaji változatosság jellemez. Története ugyanakkor nem korlátozódik a középkorra: előzményei az ókorba vezetnek, utóélete az újkor első évszázadaiba nyúlik előre. Szövegygyűjteményünk a skolasztikus gondolkodást ezért nem azonosítja a teológia és a filozófia középkori korszakával, hanem olyan önálló problémakörrel és intézményrendszerrel rendelkező, sokszínű hagyománynak tekinti, amely jelentős krízisek és megújulások nyomán eleven tudott maradni a könyvnyomtatás korában is. A kötet e hagyomány felmérhetetlenül gazdag irodalmi terméséből csupán néhány rövid, ám nagy jelentőségű szöveg bemutatására vállalkozik. A szemelvények olyan problémákat reprezentálnak, amelyek meghatározóak voltak a skolasztika teljes időszakában, és jelentősek maradtak az újkori filozófia és teológia számára is. Egyebek mellett Aquinói Tamás, Duns Scotus, Boëthius de Dacia, Petrus Aureoli, Robert Holcot középkori, valamint Luis de Molina, Gabriel Vázquez és Francisco Suárez kora újkori műveiből kapunk válogatást.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Borbély Gábor, Schmal Dániel |
| Megjelenés | 2002 |
| Terjedelem | 390 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-573-8 |