Hasonló termékek
A dobozba zárt gondolat
Marcel Duchamp komplex életművének elemzésekor megkerülhetetlen a nyelviség, a konceptualitás kérdése. Jelen tanulmánykötet e problémakör kiemelésével elemzi végig az életmű legfontosabb műveit a korai kísérletektől a Nagy üvegen keresztül a ready-made-ekig, és mutat rá arra, hogy a sokak szerint paradigmaváltást hozó Duchamp-életműben miként értelmeződött át a mű, a művészet és a művész fogalma.
Múzeumánia
Ha Athén kortársi szemléletű múzeumok és dinamikus jelenkori művészet révén felvállalja mai élő kulturális identitását, akkor a British Museumból visszakövetelt ókori fríz dilemmája is másként jelenik majd meg. Nem az a fő kérdés ugyanis, hol vannak a Lord Elgin által elmozdított márványok, s hogy az antikvitás mai múzeumi pozicionálásából a globális hatalmi versenyben Athén mekkora szeletet tud kihasítani, hanem hogy kétezer-ötszáz éves múltba nézés helyett lesz-e ma újra olyan erős, egyetemes érvényű kortárs görög művészet, amelyre úgy tekint a világ, mint egykor és azóta is teljes joggal a Parthenónra.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
A csend alakzatai a festészetben
Ez a több tudományterületen átívelő tanulmány arra tesz kísérletet,hogy a XVII. és XVIII. századi francia nyelvű festészetelméleti szövegek elemzésén keresztül értelmezze a csend kategóriáját. A vizsgált korszak csenddel kapcsolatos festészeti alkotásai -,,csend-festményei" - általában nem narratív képek, nem cselekményes történeti kompozíciók, nem olyanok, amelyekkel a hagyományos festészetelméleti művekben találkozhatunk, és amelyek nagyban hozzájárultak a XVII. és XVIII. századi francia művészetelméleti diskurzus kialakulásához.
Az úgynevezett akadémikus - iskolától kezdve a legszélsőbb túlzásig
A kötet tanulmányai fél évszázad művészetét ölelik fel, a modern magyar művészet kezdeteitől annak két világháború közötti kiteljesedéséig. A válogatás a magyarországi művésztelepek összehasonlító elemzésével és a nagybányai művésztelep alapítóinak müncheni indulásával kezdődik.
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
A képzőművészet mostohagyermeke
A magyar művészgrafika kezdetei 1890–1914
A kötet a művészi grafika magyarországi meghonosodásának folyamatát vizsgálja, amelynek során önállósult és integrálódott a képzőművészeti struktúrákba, valamint technikáinak oktatása a hazai akadémiák tananyagává vált.
Leírás
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
A művészeti világ valóságos forradalma zajlott le, amikor a kiállítások résztvevői átvették a művészet feletti kritikának és a művészet definiálásának jogát azoktól, akik korábban birtokolták ezt a bíróságoktól és az egyháztól. Bätschmann feltárja, hogy a kiállító művészek pionírjai miként vontak magukhoz új és új művészeti feladatokat: hogyan határozták meg magukat a versenytársaikkal szemben, hogyan váltak városszerte beszédtémává, szórakoztatták a közönséget, és hogyan váltak anyagi értelemben is önfenntartóvá. Az új feladatok azonban új problémákat is magukkal hoztak, a művészet szabadságának és társadalmi kötelezettségeinek kérdésétől önazonosságának és társadalmi szerepének problémájáig. Könyvében, mely mintegy 250 év művészettörténetét tekinti át, a szerző kölcsönös összefüggéseket tár fel a művészeti termelés és a represszió, a kiállítások és az agresszív módon rajongó közönség, valamint a művészet felé áradó szeretet és gyűlölet vonatkozásában.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Oskar Bätchmann |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789637343520 |
| Fordító | Nagy Edina |
| Sorozat | Láthatatlan múzeum sorozat |