Hasonló termékek
Felvilágosodás és babonaság
Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.
A kincskeresés 400 éve Magyarországon
Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.
Kiállító művészek
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
A Grimm-meséktől a modern mondákig
Folklorisztikai tanulmányok
A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról, a moziban hagyott fertőzött injekciós tűről szóló városi/modern mondák nemzetközi és magyar kutatástörténetéről.
Kiválasztás Krisztusban
Az arminiánus vita teológiai háttere
Megfeledkezve a világról magnóliavirágzáskor
Skandináv antropocén irodalmi betekintő
Leírás
Vilmos Aranylevél címen ismert levele (Epistola ad fratres de Monte Dei) a középkori teológia- és misztikatörténet klasszikus alkotása, amelyről csak száz évvel ezelőtt derült ki teljes bizonyossággal, hogy nem Clairvaux-i Szent Bernát a szerzője, akinek a neve alatt századokon át hagyományozódott. A lelki életről, misztikáról szóló, átfogó értekezéssel felérő levél lényegében egy olyan összefoglaló mű, amely joggal tekinthető a 12. századi teológia és spiritualitás tükrének
Saint-Thierry Vilmos (+1148) latinul író francia bencés szerzetes, 1119-től a Reims közelében lévő Saint-Thierry apátság apátja. Életének meghatározó élménye a Szent Bernáttal kötött barátság, melynek hatására 1135-ben lemondott apáti címéről, és ciszterci szerzetes lett az újonnan alapított Signy monostorában.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Saint-Thierryi Vilmos |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 148 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-990-3 |
| Sorozat | Lectio Divina |