Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Kommunikáció és integráció
Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Az európai forradalom 1945-2007
Az európai forradalom című könyv a XX. századi európai politikatörténet összefüggéseibe ágyazva elemzi a közös európai ház építésének kísérleteit és megvalósulását az I. világháború befejezésétől Európa legnagyobb bővítési hullámáig, a huszonhét tagú Európai Unió létrejöttéig.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Európa és az Oszmán Birodalom a XVI-XVII. században
A könyv a XVI-XVII. századi vallásos, politikai, diplomáciatörténeti irodalom és útleírások körébe tartozó dokumentumok, politikai értekezések és esszék alapján mutatja be, hogy a kora újkori politikai gondolkodók hogyan képzelték el az európai államok közötti szövetségi politikát, s milyen szerepet játszott mindebben az oszmán támadásokkal szembeni védekező harc megszervezésének szükségessége. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálja, milyen szerepet töltött be egy más típusú társadalommal való összehasonlítás kihívása az európai politikai gondolkodásban.
Leírás
1989 optimista hangulata - néhány korábbi figyelmeztetés ellenére - még nem látta, hogy a "történelem végén" nem egy konszolidáció, hanem egy olyan új történelmi korszak bontakozik ki, amely az emberiség egészét, a modernitás létmódját, a jövő kilátásait a pozitív változások mellett inkább alapvető kihívásokkal és globális rendszerszintű kockázatokkal terheli. A kötet tanulmányai a formálódó új történelmi korszak makrofolyamatainak interpretációjára törekszenek, interdiszciplináris eszközökkel és filozófiai perspektívával.
Először Francis Fukuyama történetfilozófiájának központi gondolata, a "történelem vége" tézis interpretáló ereje, illetve a liberális demokrácia további jövőjével dilemmák kerülnek bemutatásra, az eltelt negyed évszázad reflexióinak, hangsúlyeltolódásainak függvényében. Majd egy szintén interdiszciplináris szemléletből fakadó, lényegében új történetfilozófiai narratíva alapvetése rajzolódik ki, melynek keretében történik a 21. század első negyede néhány meghatározó jelenségének értelmezése.
Elsősorban az ember-környezet viszonyban bekövetkezett alapvető változás és ennek következményei állnak a vizsgálat centrumában, melyek mind a történelmi múltra, mind a közeljövő már elkezdődött folyamataira figyelve, az egész történelem számára lehetséges értelmezési keretet adnak. A makrotörténelmi szempont jelenti a tanulmányok közötti kapcsolatot, a fókuszpont áthelyeződése pedig gazdagíthatja a "történelem vége" koncepcióját.
A környezeti krízis számos szegmensének bemutatása, az ember ontológiai helyzetének megváltozására hívja fel a figyelmet, a kihívások és kockázatok pedig jelzik a fenntarthatóság felé megteendő lépések fontosságát. Az elemzések a jelenségek komplexitását emelik ki, az emberi tevékenység felelősségdimenziójára koncentrálnak és gyakorlatias megoldásokat körvonalaznak. A környezeti krízis legsúlyosabb eleme, a klímaváltozás hatásainak a történelem és társadalom kontextusában való elhelyezése ezért csomópontot jelent a makrotörténelmi elemzésben.
De az ember megnövekedett képességei nem csak a környezetet alakítják át egy új korszakot teremtve: Fukuyama már a század elején figyelmeztetett a biotechnológiai forradalom keltette folyamatok kockázataira. A jövő tapinthatóan más lesz, mint gondoltuk a 20. század végén.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Trembeczki István |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 252 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634144632 |