Hasonló termékek
Az igazságalkotás metafizikája
Kortárs nézetek a tudásról
Tudományos elmefilozófia
Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze.
Létezik-e Isten?
Ateista érvek a mai angolszász filozófiában
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Politika- és jogfilozófiai tanulmányok
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Leírás
Az igazság fogalmának tisztázása a filozófia egyik nagy, ha nem a legnagyobb vállalkozása. Ha azt állítjuk, hogy minden tudományos vizsgálódás célja az igazság elérése, vagyis a világ igaz módon való leírása, akkor nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a filozófia (egyik) célja annak kiderítése, hogy mit jelent szert tenni az igazságra, mit jelent igaz módon leírni valamit, mit jelent az, hogy valami igaz. Az igazsággal kapcsolatos filozófiai vizsgálódások jelentősége, ahogy a nehézsége is, annak köszönhető, hogy az igazság egyike fogalmi rendszerünk legalapvetőbb fogalmainak, amelynek tisztázása során elengedhetetlenül tisztáznunk kell más, szintén alapvető jelentőségű fogalmakat is, mint amilyen a jelentés, a tudás, az igazolás és nem utolsósorban a valóság.
Arra a kérdésre, hogy mi az igazság, számos különböző válasz született, amelyek részletes áttekintése szinte lehetetlen vállalkozás. Azonban az elmúlt száz év eredményeiből válogatást közölni talán nem az. Ezt a célt tűzte ki maga elé ez a kötet is: bemutatni, hogy hova fejlődtek, milyen kérdéseket vetnek fel, és próbálnak megválaszolni az igazság elméletei. A könyv, amellett, hogy általános bevezetést nyújt a modern igazságelméleti vitákba, olyan filozófiai szövegek gyűjteménye, amelyek megjelenésük óta a legtöbbet hivatkozott és legjelentősebbnek tartott tanulmányokká váltak az igazsággal kapcsolatos filozófiai szakirodalomban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kocsis László |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 370 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-615-5436-19-2 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |