Hasonló termékek
Házasság a régi Magyarországon
16–17. század
Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.
Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai
„A legnagyobb magyar” történelmi jelentősége vitathatatlan. Nagyvonalú tervei és országot formáló alkotásai közismertek. Kevesekben merül fel azonban a kérdés, vajon milyen anyagi eszközökkel tudta mindezt megvalósítani?
A bűn nyomában
A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.
A zenei hallás
E gyűjtemény olyan szerzők írásaiból válogat, akik elméleteikkel és problémaérzékenységükkel a zenei hallás tárgykörét gazdagították. Egyre árnyaltabbá váló kérdéseik és válaszaik meggyőzően mutatják a téma fontosságát és bőségét. Történeti vizsgálódás, gondolatkísérlet, zenei elemzés és kultúrszociológiai eszmefuttatás egyaránt található a kötetben. A téma megközelítésének változatossága azonban nem csak a műfaji eltérésekből fakad: zenetörténészek és zenetudósok mellett a 20. század néhány meghatározó zeneszerzője is kifejti nézeteit, hol határozott kiállást tanúsítva, hol higgadt értékelést nyújtva.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Négy felvidéki város
A könyvben négy család történetén keresztül megismerhetők a polgári életforma különböző modelljei. Az egyes életpályák ugyanakkor önmagukban is figyelemreméltó művelődéstörténeti ismereteket hordoznak, ilyen például a szabadságharcban is fontos szerepet vállaló Rombauer Tivadaré, vagy a mikológia történetében jelentős Hazslinszky Frigyesé. A könyv a selmecbányai Kachelmann-család, a késmárki Hazslinszky-család, a lőcsei Romauer-család, valamint a kassai Sziklay-család életén keresztül mutatja be a XIX–XX. századi felvidéki magyar polgári világ átalakulásait és hányatott történelmét a reformkortól Trianonig.
A boldogságkeresés útjai és útvesztői
Az érett személyiségtől a kiegyensúlyozott párkapcsolatig
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Leírás
A hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multikulturális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai. A könyv a természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantást kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a boltokban, hogyan ünnepeltek vagy választottak párt maguknak, milyen babonaságokban hittek, miként próbálták meg leküzdeni a korszak rémét, a pestist, vagy túlélni a háborús időket. A hagyományos közigazgatási szemléleten túllépve, mikrotörténeti példák sokaságának segítségével szinte megelevenedik az egykori Buda. Személyes ismeretségbe kerülhetünk a hajdan élt családokkal és olyan személyekkel, mint don Thomaso Raspassani, a magát itáliainak kiadó albán szabadságharcos pap, a mohamedánból katolikussá lett török-arab Pergassi kapitány, Johann Erhard Multz, az alamizsnán élő jogi doktor, a felesége által gondnokság alá helyeztetett Johann Georg Unger tanácsos, a megrögzött bigámista Gall mészáros, az erőszakoskodó természetű Wilhelm Leistner hóhér vagy a férje által kitartóan üldözött Rost bognárné.
A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Géra Eleonóra |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 472 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9786155436000 |