Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.

A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.

Politika- és jogfilozófiai tanulmányok

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.

Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

Az európai forradalom című könyv a XX. századi európai politikatörténet összefüggéseibe ágyazva elemzi a közös európai ház építésének kísérleteit és megvalósulását az I. világháború befejezésétől Európa legnagyobb bővítési hullámáig, a huszonhét tagú Európai Unió létrejöttéig.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Kevés ​olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.

Értelmezések – viták – tanulságok

A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.