A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.

A kötet Bence György (1941-2006) filozófus és politikai kommentátor tanulmányait gyűjti össze. A tanulmányok főbb témái: politika és politikai filozófia, totalitarizmus és rezsimváltás, a politikai igazságtétel lehetőségei, illetve olyan aktuális politikaelméleti jelenségek, mint a nacionalizmus, a zöld politika, a vallási semlegesség és a polgári engedetlenség kérdései, illetve az ügynökügyek és egy alkotmány megírásának elvi problémái. A kötet gerincét 1990 és 2000 között készült tanulmányok adják, ezeket néhány újabban született munka egészíti ki, a szerző eredeti szándékának megfelelően.

A könyv részletesen bemutatja, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a hatáskörébe tartozó összefonódásokat, illetve hogy az értékeléssel kapcsolatban milyen nehézségek merülnek fel. Áttekinti továbbá a Bizottság határozatainak felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, illetve az Elsőfokú Bíróság és az Európai Bíróság legfontosabb ítéleteit is.

Az emancipáció szociológiájának vázlata

"A tekintély misztikus alapja"

Az alkotmánybíróság felállításának harmincadik évfordulója kiváló alkalmat szolgáltat, hogy reflektáljunk a hazai alkotmánybíráskodás kezdeteire, valamint arra az örökségre, amit a Sólyom-korszak bírósága hagyott hátra. Ezt az időszakot már számos szakirodalmi munka tárgyalta behatóan, ezért a könyv arra törekszik, hogy új fényben világítsa meg az Alkotmánybíróság működésének első éveit.

Az utóbbi néhány évben több olyan kulturális jelenség is megfigyelhető volt, melyek arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtti több mint három évtized – vagyis a Kádár-kor – eseményeinek, társadalmi, kulturális és művészeti életének feldolgozása még egyáltalán nem fejeződött be