Hasonló termékek
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Az európai forradalom 1945-2007
Az európai forradalom című könyv a XX. századi európai politikatörténet összefüggéseibe ágyazva elemzi a közös európai ház építésének kísérleteit és megvalósulását az I. világháború befejezésétől Európa legnagyobb bővítési hullámáig, a huszonhét tagú Európai Unió létrejöttéig.
Elméletek az Európai egységről I.
Az Európai Unióról és Magyarország uniós csatlakozásáról megjelenő információk, könyvek és kiadványok sokasága mellett talán méltatlanul szorul háttérbe az európai építés olyan fontos eleme, azt is mondhatnám alapköve, mint magának az európai gondolatnak, az európai eszme fejlődéstörténetének vizsgálata. Pedig Európa igen hosszú bölcseleti múltra tekint vissza.
Elméletek az Európai egységről II.
A válogatás az európai eszme fejlődéstörténetét, illetve annak főbb állomásait kíséri végig tematikus és történeti megközelítésben, a humanizmus és reneszánsz korától egészen napjainkig. A második kötet elsősorban spanyol filozófusok munkái alapján foglalkozik a nemzeti kultúra és az európai civilizáció összefüggéseivel, azzal a dilemmával, amely ma is sok embert foglalkoztat: hogyan őrizhetjük meg egyszerre nemzeti kultúránkat és lehetünk európaiak.
Elmélkedések Európáról
Kevés elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.
Európa és az Oszmán Birodalom a XVI-XVII. században
A könyv a XVI-XVII. századi vallásos, politikai, diplomáciatörténeti irodalom és útleírások körébe tartozó dokumentumok, politikai értekezések és esszék alapján mutatja be, hogy a kora újkori politikai gondolkodók hogyan képzelték el az európai államok közötti szövetségi politikát, s milyen szerepet játszott mindebben az oszmán támadásokkal szembeni védekező harc megszervezésének szükségessége. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálja, milyen szerepet töltött be egy más típusú társadalommal való összehasonlítás kihívása az európai politikai gondolkodásban.
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Leírás
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Pierre Manent 2006-ban egy rövid, de annál gondolatgazdagabb, irodalmi igényességgel megfogalmazott művet szentel a kérdés tanulmányozásának. „A jelenség, amiről beszélek – írja –, ama politikai forma elhalványulása, talán felszámolódása, mely annyi évszázad óta nyújtott védelmet az európai ember fejlődésének: tudniillik a nemzeté. Egy politikai forma – a nemzet, a politikai közösség (cité) – nem egy könnyű öltözék, amit felölthetünk, és tetszés szerint levethetünk magunkról, miközben azok maradunk, akik vagyunk, hanem az az Egész, amelyben életünk minden eleme összegyűlik, és értelmet nyer”. Mert a nemzet Manent számára a demokrácia feltétele és működésének kerete, eltűnése pedig magának a demokrácia kötőszöveteinek, összetartó erőinek meggyengülését vonhatja maga után. A szerző Tocqueville-től kiindulva vizsgálja a politika, a demokrácia, vallás és a nemzet kapcsolatát, nyomon követve ez utóbbi meggyengüléséhez vezető okokat. Célja pedig megtalálni azokat a példákat és erőket, amelyekből Európa energiát meríthet és értékeit újra felfedezve visszanyerheti vitalitását.
PIERRE MANENT politikai filozófus, Raymond Aron tanítványa, az École des Hautes Études en Sciences Sociales emeritus témavezető professzora. Már több munkája is megjelent magyarul.
Paraméterek
| Kiadó | L'Harmattan |
| Kiadás éve | 2018 |
| Oldalak száma | 60 oldal |
| ISBN | 9789634143680 |
| Sorozat | Varietas Europaea könyvek sorozat |