Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Bitangok
A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.
Az észlelés fenomenológiája
Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Útinapló
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
A lét és a semmi
A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.
Leírás
Gabriel Marcel (1889-1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.
E napló külön érdekessége, hogy benne az alapvető egzisztencialista gondolatok nemzetközi hatásoktól (elsősorban Kierkegaardétól és Husserlétől) függetlenül születnek meg. Már az 1914. január elsejével kezdődő Első részben felfigyelhetünk a filozófus elvont gondolkodással vívott küzdelmére, melynek során saját bevallása szerint a korábban Henri Bergsontól elsajátított filozófiai módszerek voltak a leginkább segítségére. A Második rész azután (a Függelékkel együtt) mind átfogóbb és elmélyültebb megértéséről tanúskodik a filozófiai lételmélet, vagyis az ontológia azon sajátosságának, hogy az általa fontosnak tartott és elemzett kategóriák nem pusztán csak logikai fogalmak, hanem sokkal inkább miként Marxnál olvassuk a meghatározott lét formái, létezés meghatározások. Persze, mint minden egzisztencialista ontológia, így a Marcelé is kiemelt helyet biztosít e kategóriák között a szubjektivitás kategóriájának, melynek sokoldalú és részletes kidolgozásával a szerző végül is (csakúgy, mint másfél évtizeddel később Jean-Paul Sartre A lét és a semmi végén) egy etika küszöbére érkezik el.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gabriel Marcel |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 334 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
ISBN | 9789632369402 |
Fordító | Dékány András |
Sorozat | Rezonőr sorozat |