Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.

Politika- és jogfilozófiai tanulmányok

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.

A 2012-ben megjelent Emergens evolúció című kötet, amely ennek a kötetnek az előzménye, leginkább az evolúció gondolata felől közelítette meg az emergencia fogalmát. Ez a kötet sokkal inkább a tudomány és egy hagyományosabb filozófiai nézőpont felől teszi meg ugyanezt. 

A könyv mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné mélyebben megérteni, miért jellemzi a hívő emberek hitét a bizonyosság vagy éppen a kétség, a lelkes rajongás vagy a túlzott szkepticizmus, a kritikus távolságtartás más hitektől vagy a párbeszédképesség az egészen más vallást követők felé.

A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.

1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.

Szöveggyűjtemény

„A pszichológus különféle kísérleteket végez, és kísérleteinek eredményeire támaszkodva elméleteket alkot az elme működését illetően. A filozófus nem végez kísérleteket, legfeljebb gondolatkísérleteket. Kísérletezés helyett az elmével kapcsolatos legtermészetesebb meggyőződéseinkbõl indul ki, és egyrészt azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell érteni e természetes meggyőződéseinket, másrészt pedig azt, hogy ezek hogyan egyeztethetők vagy épp nem egyeztethetők össze az elmével kapcsolatos neurofiziológiai, és egyáltalán a világról alkotott természettudományos ismereteinkkel.”

A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak. A könyv olyan kutatásmódszertani példákat is kíván nyújtani, amelyek nemcsak a személyiségpszichológia, hanem más tudományok (például orvostudomány és szociológia) művelői számára is hasznosak lehetnek. A könyv a példák mellett sok gyakorlati tanácsot és útmutatót is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan készíthetőek el a modern személyorientált klaszterelemzések. Ily módon az olvasó lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan végezhet modern klaszterelemzéseket, és hogyan tudja azokat validálni, ellenőrizni. Az elemzések megismerése minden olyan kutatás számára hasznos lehet, amely során nagymintás elemzések készülnek.