„Michal a legjobb”

Váradi Péter: Ez a második kötet, amelyet Michal Habajtól teljes egészében lefordított, és ezzel talán jelenleg Habaj a legtöbbet fordított kortárs szlovák költővé vált Magyarországon. Milyen szempontok vezérelték, amikor úgy döntött, hogy Habaj költészete megérdemli, hogy magyar nyelven is megszólaljon?

Merva Attila: Amennyiben az első mondat (állítás) igaz, annak őszintén örülök! Talán nem is bizonyos szempontok mentén indult nálam ez a Habaj, illetve kortárs szlovák költészeti vonal, inkább egyfajta „önkény” vezérelt anno. A kortárs költészettel való viszonyom igazából felnőttként, egyetemi hallgatóként alakult ki, akkor természetesen még a magyar kortárs vonal volt a meghatározó, talán egy picit a világirodalmi alkotások magyar fordításai. Akkoriban Pozsonyban éltem, ahol viszont eléggé élénk kulturális élet zajlik (zajlott), s jómagam mindig is nyitott voltam a különböző művészeti irányzatok iránt. Bár csallóköziként a szlovák nyelvhasználat igazából csak a felnőttkorra vált mindennapi jelenséggé, a szlovák és egyre inkább a cseh nyelvű kulturális tér is már nagyon korán vonzott. Így került a képbe a szlovák irodalom, azon belül is a kortárs költészet. Legelőször, ha jól emlékszem, az Opus folyóiratba fordítottam valamit, majd ezután találkoztam Mária Ferenčuhová költészetével. Nos ez volt a fordulópont, mert ugye ő is középgeneráció egyik jelentős képviselője. Innentől datálódik nálam a kortárs szlovák költészet iránti hangsúlyos érdeklődés, mivel itt fogott meg a "flow", ami azóta is tart nálam. Ennek köszönhetően éreztem úgy, hogy ezt a fajta versnyelvet szeretném megosztani a magyar olvasókkal. Michal Habajra szinte egy időben hívta fel a figyelmemet Mária Ferenčuhová és Vida Gergely. Vida Gergő egy Irodalmi Szemle bemutatón kérdezte, hogy szeretnék-e fordítani valamit Habajtól, mert szerinte szlovák vonalon kiemelkedő munkásság az övé, ugyanakkor Mária is jelezte, hogy szerinte Michal a legjobb. Nos, ha már szempontokról szólt a kérdés, ez egy fontos szempontnak bizonyult. Beszereztem a köteteket és nekiláttam az olvasásnak. Szó szerint azonnal megvolt a kapcsolat a szövegekkel. Pár héten belül már mentek is az első fordítások az Opus-ba, majd az Irodalmi Szemlébe stb. Azóta is úgy érzem, hogy Michal Habaj szövegvilága, lírai nyelvezete teljesen egyedülálló és amikor 2015-ben megjelent a Caput Mortuum c. kötet, az elolvasást követően már egyre inkább az motoszkált bennem, hogy nem csupán pár verset szeretnék átültetni, hanem az egész kötetet. Ez komoly kihívás volt számomra, másrészt viszont óriási öröm, hogy talán sikerül a magyar olvasókhoz is közelebb vinnem a Habaj -versek szövegvilágát. A kiadásra pár évet ugyan várni kellett, de nagy örömömre 2019 tavaszán kiadásra került a kötet, melynek Tóth László volt az olvasószerkesztője. Később ő keresett meg, hogy felkérést kapott Habaj nagy sikerű, 2012-ben megjelent Michal Habaj c. kötetének fordítására a L'Harmattan Kiadótól, de ő már nem szeretné az egész kötetet lefordítani, illetve tudja, hogy a költő legtöbb magyar fordítását én jegyzem, ezért szeretné, hogy vállaljam el. Ez rendkívüli megtiszteltetés volt számomra, ezért amikor a kiadótól is megkerestek, nem volt kérdés, hogy vállalom-e. A Michal Habaj c. kötetből akkor már több versfordítást is publikáltam különböző folyóiratokban és tudtam, hogy kötetfordítás szintjén ez egy nehéz munka lesz, ám amennyiben sikerül, a magyar olvasók egy újabb remek szöveggel találkozhatnak. 

VP: Nem ritka, hogy a lírai művek fordítói maguk is költők. Az Ön esetében azonban mintha nem erről lenne szó – mi motiválta arra, hogy költői művek fordításával foglalkozzon?

Merva Attila: Talán inkább az számít ritkaságnak, amennyiben a lírafordító nem költő. Az előző kérdésben kissé bővebben is beszéltem a kezdetekről. Mivel több mint 20 évig Pozsonyban, ergo inkább szlovák környezetben éltem, így nem tudtam és nem is akartam kivonni magam a szlovák kulturális hatások alól. Akkora már a szlovák nyelvet is olyan szinten elsajátítottam, hogy a recepció, illetve az interpretáció sem okozott gondot. Az irodalom iránti rajongásom gyerekkortól indult, 8-9 éves koromban iratkoztam be a dunaszerdahelyi könyvtárba, melynek azóta is aktív olvasója vagyok. Talán ennek hatására lettem magyar nyelv és irodalom szakos hallgató már felnőttkorban, majd később irodalomtörténetből szereztem tudományos fokozatot. Szerettem és a mai napig is szeretek szövegekkel dolgozni, talán ez volt a motiváció, hogy fordítóként egyfajta társszerzővé válik az ember, közvetítővé. Másrészt élvezem azt a fajta szabadságot, hogy szabadúszóként azokkal a szövegekkel foglalkozhatok, melyek befogadóként is megszólítanak. 

VP: Hogyan látja, milyen Habaj személyének és lírájának helyiértéke a mai szlovák irodalmi életben?

Merva Attila: Ez elég összetett kérdés. Egyrészt, maga a költészet "helyzete" is eléggé ambivalens. A szakma felől nézve például Habaj költészete - a recenziókat, tanulmányokat, visszhangokat tekintve - ott van, ahol lennie kell, szóval az első vonalban. Ne feledjük azonban, hogy Michal Habaj a költészet mellett elismert irodalomtudós, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, aki a szerzői és a befogadói oldalt egyaránt képviselve van jelen az irodalmi életben. Egy másféle megközelítésben viszont tapasztalható, hogy az ún. magas irodalom iránti érdeklődés nem igazán széleskörű. A költészet kontextusából nézve ez még inkább igaz. Szóval ez lehet a már említett ambivalencia, ellenben a szóban forgó, Michal Habaj c. kötet már két kiadást is megért Szlovákiában, ami egy kortárs verskötet esetében figyelemreméltó. 

VP: Habaj költészete híresen gazdag különböző kulturális utalásokban. Bizonyára vannak olyanok is ezek között, melyek a szlovák kultúrához kötődnek, míg mások univerzálisabb kapcsolódási pontokkal bírnak. A szlovák vonatkozások magyar nyelvű visszaadása milyen kihívásokat támasztott?

- Habaj költészetének különböző kulturális utalásairól, illetve azok működési elveiről Száz Pál írt kitűnő recenziót a Kalligram folyóiratba még 2018 novemberében. Habaj mindkét kötetében széles merítést alkalmaz bizonyos kulturális utalásokból (bibliai, mitológiai, filozófiai, vallási, popkultúrai s nem utolsó sorban irodalmi). A szlovák kulturális, illetve közéleti vonatkozások magyar nyelvű visszaadása sokszor nem bizonyult annyira bonyolultnak, mint például az egymástól eltérő nyelvből fakadó frázishasználati különbségek. Ugye nagyjából ugyanabban a kulturális térben mozgunk (anno közös államban, majd 40 évig azonos tömb lakosai voltunk, majd '89 után is hasonló hatások érik mindkét nép tagjait), ezért csupán a nyelvi eltérések okoztak kisebb fejtöréseket az átültetés során. A Michal Habaj c. kötet fordításánál pedig a sötét elvonulásról írt ciklus bizonyult kihívásnak, ugyanis itt több, távol keleti vallással kapcsolatos kulturális utalással is találkoztam, melyeket például szlovákul nem igazán ismertem, de magyarul sem behatóan, tehát itt viszonylag sokat kellett még olvasnom ebben a témakörben, hogy érdemben át tudjam ültetni a szöveget. 

VP: Köszönjük a beszélgetést