Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa?

Szabó Márton politikafilozófiai invenciója

A kötet az érzelmek természetét, kategorizációját, fenomenális jellegét és egyéb filozófiai vonatkozásait nem elszigetelten, hanem más mentális állapotokkal és a cselekvéssel való összefüggésükben tárgyalja.

Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.

Ismeretelmélet és metafizika Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus filozófiájában

Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik.