Hasonló termékek
A Német Demokratikus Köztársaság(1949-1990)
Összegzés és dokumentumok
Az NDK 1949. október 7-én az NSZK-hoz hasonlóan megszállási rendszerből jött létre. Társadalmának átalakítása két tényezőn alapult: a szovjet megszálló hatalmon, valamint a német kommunizmus hagyományán és ideológiáján. Az ország a Szovjetunió befolyási övezetének legnyugatibb európai előőrse lett; területén 380 ezer fős szovjet katonaság állomásozott. Jelenlétük az ország belső stabilitását és a NSZEP hatalmon tartását szolgálta, s garantálta az NDK külső biztonságát.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
A Német Szövetségi Köztársaság (1949-2009)
Összegzés és dokumentumok.
Az NSZK szuverén módon leküzdte az 1970-80-as évek olajválságát, a RAF-terrorizmust és a német egyesítés problémáit, s virágzó exportgazdasággal rendelkező, tekintélyes, 82 milliós középhatalom született. A legjobb állam, amelyet eddig a németek létrehoztak. Amikor 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, a keletnémetek vonakodás nélkül a csatlakozás mellett döntöttek. Brandt szavaival: Most összenő, ami összetartozik. 1990-ben a németek nemzeti kérdése megoldódott.
S vele megkezdődött Európa egyesítése is.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet
A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.
Anjou és grófjai
A politikai területformálódás útjai és sajátosságai Franciaországban (9-13. század)
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
Leírás
Ausztria és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást.
1945 után Magyarország szerencsétlenebb helyzetbe került, mert 1991-ig a szovjet megszállási-, illetve befolyási övezet része maradt. Ugyanakkor Ausztria négyhatalmi megszállása az 1955-ben aláírt államszerződéssel és katonai semlegességével kedvező irányba fordult. Mivel a szovjet megszálló csapatok is elhagyták az országot, így már annak teljes egésze – gazdaságilag és politikailag egyaránt – nyugati irányba fordulhatott. Mivel az osztrák példa egy év múlva Magyarországon is célként merült fel, Ausztria lelkiismeret-furdalást érzett az 1956. októberi magyar felkelés szovjet leverése miatt. Ezért rendkívül humánus menekültügyi politikát folytatott a „vasfüggönnyel” elzárt Magyarország lakosaival szemben. 1989 nyarán pedig már közösen vettek részt a „kerítés” felszámolásában, az NDK állampolgárainak nyugatra menekítésében és vele a német egyesítéshez vezető folyamat egyengetésében. A két ország végül az Európai Unióhoz való csatlakozással (1995, illetve 2004) foglalta el szerves európai pozícióját. Az „osztrák út” sikerét jelzi, hogy 2009-ben Ausztria egy főre jutó GDP-je 45 686 amerikai dollár volt, amellyel a 9. helyet foglalta el a világban. Magyarország ugyanekkor 12 914 amerikai dollár GDP-vel a 47. helyen állt. Magyar szerzők először vállalkoznak a szomszédos ország 20. századi történetének és a magyar–osztrák kapcsolatoknak objektív bemutatására.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Németh István, Fiziker Róbert |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 584 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364643 |