„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát.

A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.
Van-e összefüggés e jelenségek között?
Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?
Utolérhető-e a Nyugat?
Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?
Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?

Ez a könyv az európai jogállamok alkotmányozásainak tapasztalatait összegezve nyolc fejezetben foglalja össze a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőinek véleményét az alkotmányozás és a preambulum műfajáról. 

A ​jelenleg legnagyobb tekintélyű német filozófus, Jürgen Habermas Európa jövőjével foglalkozó írásait gyűjti össze a kötet. A globalizáció és az EU strukturális reformjainak összefüggéseit vizsgálja, a posztnemzeti demokrácia hogyanjára keresve választ. Itt olvasható a hírhedt Spiegel-vitában kifejtett álláspontja is az emberi szervezetek klónozásával kapcsolatban.