Kötetünkben ​a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.

Sokan, sokszor, sokféle politikai szemszögből értékelték már 1956-ot. Kovács Marika visszaemlékezése annyiban különbözik ezektől, hogy – saját sorsába ágyazva – a magyar munkásosztály egy jobb világ megteremtéséért vívott, elszánt harcát mutatja be. Élete meghatározó élményéről, a munkástanácsok forradalmáról beszél, melynek megértését és bukásának okát fiatal lány korában elkötelezetten és kétségbeesetten kereste, míg végül Lev Davidovics Trockij írásaiban találta meg Franciaországban. A visszaemlékezés Párizsban íródott franciául, de tanulságul szolgálhat a mai nemzetközi munkásmozgalom számára is.

Margaret Bourke-White gyönyörű fényképeket készített, melyek felidézik az 1938-as év Magyarországát. Reményeket és vágyakat, ambíciókat és súlyos félelmeket. A Kádár Lynn Katalin által megtalált és csokorba szedett nagyszerű képekhez Szerencsés Károly esszéket, Strausz Péter jegyzeteket írt.

Rend és káosz, bűn és bűnhődés, szerelem és gyűlölet, élet és halál: e fogalmak falainak rendre „biztosítókötél nélkül” ütköztek neki a könyv szereplői, és sokan nagy árat fizettek érte.

A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 198990-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat.

A cigányság kultúrájának szépsége és eredetisége, cigány és nem-cigány együttélésének kölcsönösen gazdagító hatása plasztikusan mutatkozik meg az irodalom és a képzőművészet egymást inspiráló párhuzamosságában. A mese műfajának eszközei és fordulatai által szőtt cselekmény arra készteti az olvasót – és a leendő rajzfilm nézőjét –, hogy a cigány szereplőkkel azonosuljon.

Sándor ​Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.

A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai.