Jonathan Garfinkel önéletrajzi regénye sokszor kacagtató, sokszor felkavaró és mindvégig lebilincselő vallomás szerelemről, cionizmusról, a zsidópalesztin konfliktusról és az együttélés lehetőségéről.

A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)

Olvasmányos, lassú könyv olyan emberekről, akik csak túl akarták élni a kegyetlen háborút. Nem volt bennük előítélet, nem voltak politikailag elkötelezettek, csak a háború alatt is olyan törvények szerint akartak élni, mint békeidőkben.

A legjobb külföldi regénynek járó díj, Franciaország (2014)
Az év legjobb regénye (Kresnik-díj) (2011)
Európai Irodalmi Díj (2011)

Semezdin Mehmedinović önéletrajzi ihletésű kisregényének elbeszélője az ostromlott Szarajevóban próbálja átvészelni a kilencvenes évek legvéresebb konfliktusát, ám végül mégis kénytelen elhagyni a hazáját. A rövid történetekből felépített kötetben az ostromlott város nem díszlet, hanem komor valóság, de a szabad élet reményével kecsegtető, motelszagú Újvilág is a kitaszítottság és valóra nem váltható ígéretek földje marad. A Ruszki kompjuter a háborús évek és az emigráció első időszakának érzékenyen, finom humorral és kegyetlen őszinteséggel megírt naplója, a szemtanú látomása egy darabokra hullott világból, az önhibájukon kívül pokolra került, ott mégis a helyüket kereső emberekről. A kisregény megjelenése óta a délszláv háború (újra)értelmezésének egyik megkerülhetetlen könyvévé vált. A vérontásban szilánkokra hasadó tudat, és az emigráció gyökértelenségében őrlődő emlékezet megrendítő krónikája.

„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent

„Alen Mešković prózája (...) figyelemreméltó: mindvégig fenn tudja tartani a figyelmünket, a lelkesedésünket. Az a fajta szöveg ez, ami magával sodor: észre sem veszed, és hipp-hopp, már el is olvastad.”
Gere Ágnes, ekultura.hu

Az először 2011-ben megjelent Ukulele jam című regényt
9 nyelvre fordították le.

Varsány és Rititi, egy Nógrád megyei, illetve egy kenyai falu: a Földnek e két távoli pontja foglalja keretbe a magyar néprajztudomány és kulturális antropológia egyik vezető személyiségének, 60. születésnapját ünneplő Sárkány Mihálynak a munkásságát. Sárkány Mihály a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének osztályvezetője, az ELTE Néprajzi, illetve Kulturális Antropológia Tanszékeinek oktatója. A nevéhez fűződik a kulturális antropológia egyik alágának, a gazdasági antropológiának magyarországi meghonosítása. Ezenkívül elsősorban szociálantropológiai kérdésekkel foglalkozik: különösen a magyar falu 1945 óta tartó átalakulását kutatja. Egyaránt végzett hosszú időtartamú "állomásozó" terepmunkát Magyarországon és Kelet-Afrikában. Elméleti írásait Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában című, nagy sikerű könyvében tette közzé kiadónknál. Ebben az ünnepi kötetben barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái tisztelegnek munkássága előtt.