Az Ószövetség megértésének lehetőségei

A különböző magyarázatok, ahogyan az ókorban, úgy ma is eltérő vallási/felekezeti közösségeket alkotnak. Ez a kötet a magyarázatok lehetőségeinek feltárásával, az Ószövetség jobb megértésén túl, talán segíthet felismerni, hogy bár – Martin Buber „szoba“-hasonlatával élve – különböző szobákban élünk, de egy házban, és az egyes szobáknak van a másikra nyíló ajtaja-ablaka, s kiderül, hogy alapvetően közös világra s közös irányba, Istenre nézünk.

Aki a Miatyánk szavait mondja, olyan térbe lép, ahova már számtalan ember belépett. Ez a tér mérhetetlenül nagy, úgyhogy mindenki, aki a Miatyánkot akarja imádkozni, helyet talál magának benne, s mindannak, ami foglalkoztatja: megannyi kérdésének, kérésének és vágyának. De miért is imádkozunk valójában, amikor a Miatyánkot mondjuk? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérései alatt? A neves német teológus könyve erre a kérdésre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.

„A keresztény isteneszme lényegénél fogva a gyakorlatra vonatkozó eszme, s Isten nem gondolható el úgy, hogy ez az eszme ne sértse annak közvetlen érdekeit, aki elgondolására törekszik.” Ennek az új politikai teológiának a körébe vágó Metz-tanulmányokból és előadásokból ad átfogó válogatást a kötet.

Prezentizmus és időtapasztalat

François ​Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában. 

A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

E könyv középpontjában Dosztojevszkij alkotóművészetének keresztény szempontú megközelítése áll: az író legjelentősebb regényei alapján az un. pozitív szépségű hősök valódi kontextusát tárja fel. A szerző az életművet a Krisztusról szóló regény megírásának egyetlen nagy kísérleteként értelmezi. E hőstípusok életműbeli fejlődését nyomon követve bontakozik ki az olvasó előtt a Dosztojevszkij által abszolútnak tartott pozitív szépség, a közvetlen Krisztus-kép.

Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése.