Hasonló termékek
Hétköznapi hősök
Ellenállók, lázadók és a dzsessz
Ez a könyv gyakorlatilag csak olyan emberekről szól, akiket rendszerint legfeljebb családjuk, szomszédaik, illetve a modern államokban az anyakönyvi hivatalok tartanak számon.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.
Ökonómia és ökológia
Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből
Vér Ádám, assziriológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Vallástudományi Központjának tudományos munkatársa, az Ókor folyóirat szerkesztője. A L'Harmattan Kiadónál legutóbb A megértés mint hivatás. Köszönő kötet Erdélyi Ágnes 70. születésnapjára című könyv társszerkesztője.
Leírás
Latin-Amerika sokarcú, bonyolult etnikai összetételében sajátos múltat hordozó térség. A XVIII–XIX. század fordulójára történetének döntő jelentőségű szakaszához érkezik a gyarmati rendszer felszámolásával, amelyet már a korabeli nyugati világ sajtója is nagy érdeklődéssel kísér. A XVIII. század utolsó harmadában kezdenek kirajzolódni az új államhatárok, majd látjuk, amint a függetlenségi harcok és a brazil békés átmenet, az alkirályságokat, főkapitányságokat, audienciákat független köztársaságokká, Brazília esetében császársággá alakítják át. Történetének egyik legérdekesebb, legvitatottabb időszakához érkezik a XVIII–XIX. század fordulója. Hogyan kezelhető egységként a meglévő és a kibontakozó sokféleség? Milyen hatásokra, mely társadalmi rétegek irányításával és részvételével, hogyan zajlott a változás, amely elvezetett a gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig? A korszerűségre és az objektivitásra törekvés végigkíséri a tematikus jellegű feldolgozást.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Semsey Viktória |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 612 oldal |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789632366838 |