Ellenállók, lázadók és a dzsessz

Ez a könyv gyakorlatilag csak olyan emberekről szól, akiket rendszerint legfeljebb családjuk, szomszédaik, illetve a modern államokban az anyakönyvi hivatalok tartanak számon. 

A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.

Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.

Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből 

Vér Ádám, assziriológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Vallástudományi Központjának tudományos munkatársa, az Ókor folyóirat szerkesztője. A L'Harmattan Kiadónál legutóbb A megértés mint hivatás. Köszönő kötet Erdélyi Ágnes 70. születésnapjára című könyv társszerkesztője.