A Sorsok és szenvedélyek sorozat új kötete egy alkoholbeteggé váló, viszonylag kiegyensúlyozott és derűs asszony élettörténetébe enged bepillantást. Az alkoholizmus Magyarországon népbetegség, a statisztikák szerint közel egymillió embert érint, és persze rajtuk keresztül családjaikat is.

Hajnal Ward Judit könyve a hazai gyakorlattól eltérő módon nem szépirodalmi műveket kínál biblioterápiás feldolgozásra, hanem fiktív történeteket mutat be. Sok különböző személyiségű és meghatározottságú, sokféle szenvedéllyel, bajjal, kihívással küzdő hétköznapi halandó hétköznapi élethelyzeteit ismerteti.

A Szerencsejáték életre-halálra első ránézésre egy kissé hatásvadász, bulváros cím. Pedig nem az. Akik a klinikai gyakorlatban találkoznak előrehaladott állapotú szerencsejáték-függőkkel, jól tudják, hogy ez egy nagyon súlyos betegség. Nincs benne semmi romantikus, vidám vagy könnyed dolog, ami akár kicsit is hasonlítana a játék eredeti értelméhez. A könyv ezt a problémát mutatja be, a korábbi szenvedélybeteg, ma már több mint 20 éve absztinens szerző tollából.

A Keresztúton történetei szenvedélybetegségekkel és mentális zavarokkal küzdő, különböző életkorú és szociokulturális hátterű szereplők mindennapjaival foglalkoznak. 

 Az addiktív keresés mélylélektani megközelítése

E könyv szerzője egyike azon úttörőknek, akik a kábítószerek és drogos viselkedési zavarok nagyarányú megjelenését követően (az első speciális járóbeteg-ellátó intézményekben) megindították a pszichoanalitikus jellegű kezeléseket. Természetesen itt nem igazi pszichoanalitikus terápiák történtek, még ha a pszichoanalitikus elméletben az Eissler által ajánlott »paraméterváltást« – vagyis a klasszikus terápiás szabályoknak a súlyos pszichopatológiához alkalmazó engedményes,lazább, módosított használatát – is próbálta volna valaki alkalmazni.

TERÁPIÁS TÖRTÉNETEK ÉS MESÉK TRAUMÁT ÁTÉLT GYEREKEKNEK

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának második kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek. 

Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.

A kötetben bemutatásra kerülő kutatás célja a droghasználat, elsősorban az illegális drogok használatának hátterében megbúvó néhány személyiségpszichológiai és családi tényező feltárása, elemzése volt. A kutatás során elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi a droghasználat funkciója a személy életében. Ezen kérdés megválaszolásakor, nem titkoltan, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy amennyiben a droghasználatot értékmentes jelenségként próbáljuk értelmezni, akkor felfedezhetjük annak logikáját, racionalitását.