Szisztematikus-történeti tanulmányok

A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.
 

Kevés ​elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.

Rilke tudott az élet nehézkedéséről, ami egyszerre „feladat”, „bánat” és "fény a derűs szellemben”. Látta a szépségnek azt az oldalát, amelynek „iszonyú” látványa megsemmisíti az életet, megsejtett valamit a szépség azon destruktív túlhatalmából, amelyhez ő maga még mindig lenyûgözve fordul, de amelytől rövidesen az egész század menekülni igyekszik. A szépség mint Egész, illetve a totális szépség mélyén tanyázó rútság tapasztalatából származik költészetének meghatározó etikai dimenziója, annak a helynek a keresése, ahol az ornamens megtörik, és ahol a dolgok„kimeríthetetlen tárggyá” válnak.

TERÁPIÁS TÖRTÉNETEK ÉS MESÉK TRAUMÁT ÁTÉLT GYEREKEKNEK

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának második kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek. 

Jean-Paul Sartre (1905-1980) és Maurice Merleau-Ponty (1908-1961) a példátlanul gazdag francia fenomenológia kimagasló alakjai. Azonos hagyományhoz kapcsolódtak, de életpályájuk és filozófiai alapállásuk is eltérő volt.

Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.

A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás „interszubjektív terét”: egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is „saját magából” (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva.

Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia

Magyar nyelven elsőként ez a kötet közöl terjedelmes szemelvényeket a Logikai vizsgálódások kulcsfontosságú részeiből és a művet értelmező tanulmányokat Bacsó Béla, Schwendtner Tibor, Vajda Mihály, Tőzsér János, Ullmann Tamás, Jani Anna, Varga Péter András és Zuh Deodáth tollából. A kötetet egy részletes bevezető, Husserl korabeli és későbbi visszatekintései és Dieter Lohmar kommentárja teszik teljessé.