Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Kísért a múlt
Lélekmérgező írók és ami mögöttük van
A kötet egy speciális, 1945 utáni jelenséget vizsgál, ugyanis mindennapi életünk részévé vált a következmények nélküliség, amely általános értékválsághoz vezetett. A könyv elsősorban a Rákosi- és a Kádár-korszak funkcionáriusgyerekeinek írói munkásságát és emberi hátterét vizsgálja. Olyan alkotókkal, elsősorban írókkal foglalkozik, akik szüleik révén súlyos terheket örököltek és hordoznak.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Leszakadók. A társadalmi kirekesztés folyamata
Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos fő munka társa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006-tól az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja. A kötetben a „Fények és árnyak” című Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) során készült, a társadalmi kirekesztődés folyamatával foglalkozó kutatásunkat mutatjuk be.
A közösségi média önimádó embere
A közösségi média önimádó embere a közösségimédia-felületek elemzésén keresztül napjaink terjedőben lévő emberképének meghatározó vonásait rajzolja meg. A közösségi média által az önmegmutatás és az önmagunkról szóló beszéd egyre inkább individuális vonatkoztatási rendszerben zajlik, ami a közösségben való gondolkodás hanyatlásához vezethet.
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Leírás
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.
A tanulmányok szerzői elsősorban két kérdéskörre összpontosították figyelmüket: az egyik a Budapest környéki agglomeráció két településén (Budajenőn és Tinnyén) zajló, főként a városból való kiköltözés hatására bekövetkező változások nyomon követése, a másik pedig a turizmus eredményeként létrejövő migráció hatásainak vizsgálata három dunántúli településen (Alsópáhokon, Somogyacsán és Kisújbányán).
A vizsgált falvak különböző típusokat testesítenek meg, az agglomerációban is eltérő szintet képviselnek, illetve a dunántúli falvak között is van elnéptelenedő, újra benépesülő vagy akár a fennmaradásért sikeresen küzdő település. A kutatások legfőbb tanulságaként talán az állapítható meg, hogy az eltérő irányú és intenzitású migrációs folyamatok rendkívül erőteljes módon hatnak a vizsgált falvakban, újra rajzolják, átrétegzik a helyi társadalmakat, új kapcsolathálókat, gazdasági és politikai függőségi viszonyokat hoznak létre.
A kötet tanulmányai egy-egy település kapcsán részletesen bemutatják ezeket a folyamatokat, s mindezzel az állandó változásban, mozgásban lévő vidéki társadalmak alaposabb megismeréséhez segítenek hozzá.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szarvas Zsuzsa (szerk.) |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 230 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789639683969 |
| Sorozat | Documentatio Ethnographica sorozat |