Hasonló termékek
A triumphus Asszíriában
E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.
Az egyház mint egykori birtokos a magyar helynevekben
A kötet az egyház egykori birtokosi szerepkörével összefüggésben keletkezett magyar helynevek sajátosságait mutatja be. Kitér a történelmi körülményekre, amelyek e kulturális névtípus keletkezését és terjedését a középkori Magyar Királyságban meghatározták, illetve az egyházi tulajdonost jelölő névformák fenntartásához a későbbiek során hozzájárultak.
Mágia és mitológia Babiloniában
„Nem férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.
Orvoslás az ókori Mezopotámiában
A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata
A mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz.
A hatalomgyakorlás lehetőségei és korlátai a Hettita Birodalomban
A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Leírás
A valdensek - kicsiny létszámuk ellenére - egy napjainkban is aktív közösségi életet élő, 12. századi eredetű keresztyén vallási csoport. Rendkívül értékes, ősi kultúrát őriznek, hagyományaik, szellemi hagyatékuk páratlan a maga nemében. A reformáció előtti időkben is a sola scriptura elve szerint élték vallási életüket, és saját nyelvükön olvasták a Bibliát. A hangsúlyt a Szentírás szövegének egyéni megértésére és személyre szóló értelmezésére helyezték, missziós tevékenységük, közösségi életük, puritán életmódjuk, egyházszervezetük felépítése egyaránt rokonságot mutat a későbbi reformált egyházakkal.
Miután 1184-ben III. Lucius pápa eretnekséggé nyilvánította a valdens tanokat, főként a mai Észak-Olaszország területén található Alpok völgyeiben találtak menedékre és alakították ki azt az életmódot, amely lehetővé tette fennmaradásuk hosszú évszázadokon át.
Miként tudtak fennmaradni? Milyen családi, iskolai, gyülekezeti hagyományok, értékközvetítés jellemző rájuk? Milyen kultúrát, szellemi hagyatékot őriznek a valdensek? A kötet többek között ezeket a kérdéseket járja körül, bemutatva a valdensek társadalmi és vallási életének, történelmének és kultúrájának a magyar olvasók előtt eddig rejtett világát.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bognárné Kocsis Judit |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 154 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634147220 |