„Valamikor egy könyv gondolatával foglalkozott Morelli, de csak jegyzetlapok lettek belőle. (...)"

„Ezekben a zavaros időkben nyilvánvalóan össze kell zárni, nem pedig megnyitni a sorokat…”
A Zavaros idők a szerző Birodalom-trilógiájának első, legismertebb kötete, amely a brit gyarmati uralom politikai és emberi visszásságaival foglalkozik. Később a trilógia első két kötetét Booker-díjjal jutalmazták.

A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai.

„Egyvalami ​jó volt a kommunizmusban. Tudod, mi? Hogy a fél Európát megvédte a bevándorlóktól. Ez azonban nem fog sokáig tartani…”
A Kepplová-kisregények szereplői újkori nomádok, fiatalok, akik már a határok nélküli, globalizált világba születtek, és bárhol otthonra lelhetnek, legyen az Kelet- vagy Nyugat-Európa, Párizs, Helsinki, London, Pozsony vagy Budapest.

Cortázar egész művészete – akárcsak Az üldöző főhősének, egy zseniális jazz-zenésznek a muzsikája – állandó keresés, nekifeszülés. A teljesség olthatatlan vágyával törekszik, hogy átjusson a „túloldalra”, ahol a köznapi látszatvalóság mögött megbújó valódi világot és tudást sejti, ahol igazi emberi kapcsolatokat remél.

„…ahelyett hogy élnénk, csak remélünk – Aninha nem akarta magát megadni egy ilyen sorsnak… a José utáni sóvárgás és az azzal járó örök aggodalom helyett úgy döntött, utánamegy.”
Viareggio Rèpaci-díj (2011)

Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.

„[…] egyáltalán nem allegorikus ez az egész, inkább valami kedves irónia van benne […] minden oktató, moralizáló szándék nélkül… Sőt, épp ellenkezőleg, olyan elbeszéléseket szerettem volna írni, amelyek a lehető legszabadabbak […] Mindamellett persze megvannak ezeknek a kis bogaraknak a maguk tulajdonságai, és nem is tudják véka alá rejteni őket.”
Julio Cortázar