Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Az európai forradalom 1945-2007
Az európai forradalom című könyv a XX. századi európai politikatörténet összefüggéseibe ágyazva elemzi a közös európai ház építésének kísérleteit és megvalósulását az I. világháború befejezésétől Európa legnagyobb bővítési hullámáig, a huszonhét tagú Európai Unió létrejöttéig.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Kommunikáció és integráció
Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Jób útja
A szenvedő ember stációi
E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.
Leírás
1989 optimista hangulata - néhány korábbi figyelmeztetés ellenére - még nem látta, hogy a "történelem végén" nem egy konszolidáció, hanem egy olyan új történelmi korszak bontakozik ki, amely az emberiség egészét, a modernitás létmódját, a jövő kilátásait a pozitív változások mellett inkább alapvető kihívásokkal és globális rendszerszintű kockázatokkal terheli. A kötet tanulmányai a formálódó új történelmi korszak makrofolyamatainak interpretációjára törekszenek, interdiszciplináris eszközökkel és filozófiai perspektívával.
Először Francis Fukuyama történetfilozófiájának központi gondolata, a "történelem vége" tézis interpretáló ereje, illetve a liberális demokrácia további jövőjével dilemmák kerülnek bemutatásra, az eltelt negyed évszázad reflexióinak, hangsúlyeltolódásainak függvényében. Majd egy szintén interdiszciplináris szemléletből fakadó, lényegében új történetfilozófiai narratíva alapvetése rajzolódik ki, melynek keretében történik a 21. század első negyede néhány meghatározó jelenségének értelmezése.
Elsősorban az ember-környezet viszonyban bekövetkezett alapvető változás és ennek következményei állnak a vizsgálat centrumában, melyek mind a történelmi múltra, mind a közeljövő már elkezdődött folyamataira figyelve, az egész történelem számára lehetséges értelmezési keretet adnak. A makrotörténelmi szempont jelenti a tanulmányok közötti kapcsolatot, a fókuszpont áthelyeződése pedig gazdagíthatja a "történelem vége" koncepcióját.
A környezeti krízis számos szegmensének bemutatása, az ember ontológiai helyzetének megváltozására hívja fel a figyelmet, a kihívások és kockázatok pedig jelzik a fenntarthatóság felé megteendő lépések fontosságát. Az elemzések a jelenségek komplexitását emelik ki, az emberi tevékenység felelősségdimenziójára koncentrálnak és gyakorlatias megoldásokat körvonalaznak. A környezeti krízis legsúlyosabb eleme, a klímaváltozás hatásainak a történelem és társadalom kontextusában való elhelyezése ezért csomópontot jelent a makrotörténelmi elemzésben.
De az ember megnövekedett képességei nem csak a környezetet alakítják át egy új korszakot teremtve: Fukuyama már a század elején figyelmeztetett a biotechnológiai forradalom keltette folyamatok kockázataira. A jövő tapinthatóan más lesz, mint gondoltuk a 20. század végén.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Trembeczki István |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 252 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634144632 |