Hasonló termékek
Kiválasztás Krisztusban
Az arminiánus vita teológiai háttere
Sisi személyének teológiai portréja
A szerző e munkájával tiszteletét szeretné kifejezni Magyarország legszeretettebb és legnépszerűbb királynéja előtt, valamint meg szeretné érteni a költőt, az életmegoldást kereső misztikust és nem utolsó sorban a lelkesült nőt, akiről a fiatal Zichy Géza a legnagyobb magyar naplója szerint így szólt rajongó szavakkal: ,,a császárné a világ legszebb asszonya."
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Pasztorálteológia
A lelkészi hivatás nagyban különbözik más hivatásoktól - a lelkésznek hivatásos hívőként az élete a hivatása, a többiek elé éli és tanítja is, hogy mit jelent Krisztust követni a világban.
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
Elhívástól kihívásig
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
Leírás
Vető Miklós 1936-ban született Budapesten, a Sorbonne-on és az Oxfordon filozófiát hallgatott. A világ számos egyetemén tanított, többek között a Yale és az Université de Rennes tanára volt. Párizsban él. Fő kutatási területe a vallásfilozófia és a német idealizmus filozófiája, elsősorban Schelling. Magyarul eddig A teremtő Isten: vallásfilozófiai tanulmányok (Budapest, Kairosz, 2011), illetve a Simone Weil vallásos metafizikája (Budapest, L'Harmattan, 2005) című könyvei voltak olvashatók. Mostani könyve Jonathan Edwardsról (1703-1758), a leghíresebb 18. századi amerikai puritán gondolkodóról nyújt átfogó képet. Azt mutatja meg, hogy a hírhedten szigorú kálvinista lelkész, a "pokol prédikátora" milyen kifinomult filozófus és teológus is volt valójában. A kálvini ortodoxiához végig hű maradt, de gondolkodása olyan metafizikai igénnyel lépett fel, amely több ponton is előremutató eredményeket hozott. A kegyelemről és a megigazult ember morális állapotáról gondolkozva arra jutott, hogy a szívnek is van egyfajta sajátos "értelme", amely a racionalitáshoz és a törvény betűjéhez való ragaszkodáshoz képest új minőséget képvisel, és a felvilágosodás ízlésfogalmával mutat rokonságot. A Szentháromságról megfogalmazott ontológiai észrevételei pedig Vető Miklós teológiai gondolkodásának szempontjából is értékesek: Edwardsnak sikerült túllépnie a skolasztika mozdulatlan, abszolút Istenén, és ki tudta békíteni a végtelen öröklét fogalmát a változásra, az újra való nyitottsággal, amely végül is a teremtés és a megváltás fő mozgatójának bizonyult a történelem során.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vető Miklós |
Megjelenés | 2019 |
Terjedelem | 566 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634145288 |
Sorozat | Károli könyvek |