Hasonló termékek
Kiválasztás Krisztusban
Az arminiánus vita teológiai háttere
Sisi személyének teológiai portréja
A szerző e munkájával tiszteletét szeretné kifejezni Magyarország legszeretettebb és legnépszerűbb királynéja előtt, valamint meg szeretné érteni a költőt, az életmegoldást kereső misztikust és nem utolsó sorban a lelkesült nőt, akiről a fiatal Zichy Géza a legnagyobb magyar naplója szerint így szólt rajongó szavakkal: ,,a császárné a világ legszebb asszonya."
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
Elhívástól kihívásig
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
Jakab, az Úr testvére. Jakab az ősgyülekezet és az ősegyház kontextusában
Galsi Árpád könyve hézagpótló a hazai tudományos életben, ugyanakkor a nemzetközi kutatás viszonylatában is újat hoz azáltal, hogy újszövetségi teológiai szempontból kívánja újragondolni Jakab szerepét. Emellett a szerző nem titkolt szándéka, hogy előmozdítsa a Szentírás jobb megértését és megélését.
Hitetek mellé tudományt
Az alábbi kötet a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok V. Nemzetközi Teológus Konferenciáján résztvevõ elõadások publikálásra érdemesnek talált felszólalásainak írott anyagait tartalmazza. Az angol és magyar nyelven megjelent mûvek a teológia szinte minden területét érintik, de nem csupán a szûken vett hittudomány kérdéseit vizsgálják.
Leírás
Vető Miklós 1936-ban született Budapesten, a Sorbonne-on és az Oxfordon filozófiát hallgatott. A világ számos egyetemén tanított, többek között a Yale és az Université de Rennes tanára volt. Párizsban él. Fő kutatási területe a vallásfilozófia és a német idealizmus filozófiája, elsősorban Schelling. Magyarul eddig A teremtő Isten: vallásfilozófiai tanulmányok (Budapest, Kairosz, 2011), illetve a Simone Weil vallásos metafizikája (Budapest, L'Harmattan, 2005) című könyvei voltak olvashatók. Mostani könyve Jonathan Edwardsról (1703-1758), a leghíresebb 18. századi amerikai puritán gondolkodóról nyújt átfogó képet. Azt mutatja meg, hogy a hírhedten szigorú kálvinista lelkész, a "pokol prédikátora" milyen kifinomult filozófus és teológus is volt valójában. A kálvini ortodoxiához végig hű maradt, de gondolkodása olyan metafizikai igénnyel lépett fel, amely több ponton is előremutató eredményeket hozott. A kegyelemről és a megigazult ember morális állapotáról gondolkozva arra jutott, hogy a szívnek is van egyfajta sajátos "értelme", amely a racionalitáshoz és a törvény betűjéhez való ragaszkodáshoz képest új minőséget képvisel, és a felvilágosodás ízlésfogalmával mutat rokonságot. A Szentháromságról megfogalmazott ontológiai észrevételei pedig Vető Miklós teológiai gondolkodásának szempontjából is értékesek: Edwardsnak sikerült túllépnie a skolasztika mozdulatlan, abszolút Istenén, és ki tudta békíteni a végtelen öröklét fogalmát a változásra, az újra való nyitottsággal, amely végül is a teremtés és a megváltás fő mozgatójának bizonyult a történelem során.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vető Miklós |
Megjelenés | 2019 |
Terjedelem | 566 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634145288 |
Sorozat | Károli könyvek |