Hasonló termékek
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
A modernség esztétikai programja
Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról
Homo Creativus
Létezés, élettörténet, kreativitás
Az ember élete során számos egzisztenciális kérdéssel szembesül: az értelem, a végesség, a szabadság, a hitelesség kérdéseivel. Ezekre előbb vagy utóbb valamiféle „választ” kell adnia, amely válaszok eltérő színvonalúak lehetnek. Egy képzeletbeli kontinuum egyik végpontján találhatók a problémás, regresszív, inautentikus válaszok, amelyek adott esetben akár betegség formáját is ölthetik, míg a másik végponton találhatók az „egészséges”, kreatív vagy autentikus válaszok.
Létezik-e Isten?
Ateista érvek a mai angolszász filozófiában
Forradalom és szabadság
Tocqueville kontra Marx
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével.
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
A keletkezés ontológiája
A végtelen fenomenológiája
Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.
Leírás
"Különös visszatérését látjuk a föltalálás vágyának. [...] Nem ezt vagy azt a dolgot akarjuk föltalálni, nem egy ilyen vagy amolyan tekhnét vagy mesét akarunk kitalálni, hanem a világot. Föl akarunk találni egy világot. Nem felfedezni Amerikát, az Új Világot, hanem föltalálni egy egészen új világot, új otthont, más embert, sőt, másmilyen vágyat." Ekként jellemzi korunkat Jacques Derrida a Psyché. A más föltalálása című tanulmányában, mely hivatkozási alapját és hátterét alkotta a Performativitás Kutatócsoport által 2017-ben, Egerben, a jelen kötettel azonos címen rendezett konferenciának. Az ott elhangzott előadások gyűjteményét tartja kezében az olvasó - a szerzők a kortárs magyar bölcselet legjelesebb képviselői. Az előszóban részletesen áttekintett Derrida-tanulmány lényegi momentumai rendre felbukkannak az írásokban, nyilvánvalóvá téve nemcsak tematikus, hanem "szellemi" összetartozásukat is. De az is megnyilvánul bennük, hogy a referencia sokrétűsége és nyitottsága milyen nagy szabadságot teremt az értelmezők számára, akik sokféle aspektusból, sokféle szakmai attitűdöt képviselve közelítenek az invenció problémájához. Az invenció kifejezése köré írt elméleti diskurzus a görög mitológiából ismert múzsák leleményétől ível a filozófiatörténetben kijelölhető "feltalálásokon" át a nyelvi ősperformatívumok kérdéséig, valamint a szubjektum belső világában (a psychében) kitapogatható újító vágyaktól a társadalmi képzelőerőben született újításokig. A teoretikus narratíva aztán szétszálazódik, mintegy egyenként igazolva bizonyos belátások jogosultságát: a konkrét műalkotások mentén történő vizsgálódásokban az invencióról megfogalmazott tézisek még erőteljesebbekké, érzékletesebben kitapogathatókká válnak. A kötetben kibomló filozófiai-művészeti narratíva az invenció problémáját egyszerre tudja filológiailag alaposan és pontosan körbejárni, a művészeti képzelőerőt mozgósítva pedig kiszélesíteni az értelmezési mezőket.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kicsák Lóránt,Széplaky Gerda |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 298 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634146001 |