Hasonló termékek
Konzervatív gondolatok
„A konzervativizmus nem elsősorban egy elmélet, hanem egy attitűd. Ez egyfajta életforma, vagy életmód, vagy életfelfogás. Csak akkor alvad elméletté, amikor valami kihívás éri. A konzervativizmus egy reakció, nem egy akció.” „A konzervatív ember alázattal viseltetik, tud arról, hogy mennyi mindenről nem tudunk. Ez a tudó nemtudás. Docta ignorancia.” - Fehér M. István (filozófiatörténész)
Mosolyok árnyéka
Az esszégyűjtemény - akár egyes, jelentős kortársak egyéni hangú méltatásait, akár tragikus sorsú Kádár-korszakbéli poétákat, akár Camus és a magyar '56 viszonyának játékos-komoly képzeletbeli feldolgozását, netán Tormay Cecil életművének 1945 utáni sorsát vagy éppen a szerb néplélek mélységeit vagy a forradalom alatt alig néhány esztendős nemzedék '56-élményét mutatja fel: igyekszik hű maradni a nagy mesterekhez.
A dinárhamisítók nyomában
Bicskey Elek vajdasági tanítók pénzhamisítási ügye, 1928-1929
A pénzhamisítások 1920-as évek gazdasági helyzetében viszonylag gyakori bűncselekménynek számítottak, és amint arról a nemzetközi visszhangot kiváltott frankhamisítási botrány is tanúskodik, szálaik gyakran a legfelsőbb körökig értek.
Leírás
A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.
Magyarországon 1989-ig diktatúra volt, az állampárt ellenőrzése alatt tartotta a társadalom, illetve az államhatalom egészét, a politikai rendőrséget is. Az MSZMP különböző vezetési módszerekkel és eszközökkel irányította az állambiztonsági szerveket, de bizonyos esetekben és időszakokban ez fordítva is történhetett. Joggal tehetők fel tehát az alábbi kérdések: Ki irányított kit? Hogyan értelmezhető a párt irányító és ellenőrző funkciója? A párt testületeinek „csak” azt kellett figyelniük, hogy a politikai rendőrség a párt által meghatározott irányvonal szerint tevékenykedik-e, vagy az állambiztonsági munka ellenőrzése, irányítása is a feladatuk volt? A helyi MSZMP-szervek vagy a központi pártszervek rendelkeztek-e erősebb irányító, kontrolláló hatáskörrel, s valóban éltek-e a formális szabályozás által nyújtott lehetőségekkel, vagy a helyi viszonyok „felülírták” a központi előírásokat?
Könyvében a szerző – miközben a fenti kérdésekre is válaszol – a formális pártirányítás szabályozó elemeit keresi, azokat a módszereket, amelyekkel a párt biztosította a politikai rendőrség feletti kontrollját, de érzékelteti az informális hatalomgyakorlás lehetőségeit is, illetve azokat a változásokat, amelyek az MSZMP és a politikai rendőrség viszonyában történtek a megtorlás éveiben.
A szerzőről:
Krahulcsán Zsolt 1971-ben született Veszprémben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán végzett Debrecenben történelem–politológia szakon. 1999-től a Történeti Hivatalnak, 2003 óta jogutódjának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a munkatársa. Alapító szerkesztője a Betekintő című internetes folyóiratnak, több éven át a lap főszerkesztője. 2011-ben védte meg a doktori disszertációját. Fő kutatási területe a második világháború utáni államvédelmi/ állambiztonsági szervek intézménytörténete, szervezeti átalakulásai, valamint az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolata, a Kádár-korszak pártirányítási mechanizmusainak szabályozástörténete.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Krahulcsán Zsolt |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| ISBN | 978-615-543-607-9 |