1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.

Hat tanulmányt tartalmaz, amelyek az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig terjedő időszakban keletkeztek, valamint Függelékben egy interjút. Valamennyi írás tanúsítja, hogy Mészáros a történésekkel-változásokkal egyidejűleg, kezdettől fogva lényeglátón nézett szembe a tőke korunkat meghatározó strukturális válságával s ennek részeként az ún. létező szocializmus, vagyis a szovjet típusú posztkapitalista társadalmak fölerősödő csődjével, azt bizonyítva, hogy mindez nem a szocializmus távlatának kiiktatását jelenti az emberiség történetéből, hanem ellenkezőleg: a tőke mint globális társadalom-ellenőrző rendszer elhúzódó csődjének kezdetét és egyben a szocialista
offenzíva elkerülhetetlen szükségességét.

Az ehhez szolgáló stratégiai gondolkodás elengedhetetlen része a nem csupán ebben az immár magyarul is elolvasható könyvben, de a szerző egész életművében megalapozódó átmenet-elmélet. A marxista filozófiának ez az újdonsága nem juthatott volna el a tudományos kiteljesedésig a Tőkével történelmileg szembenálló Munka változó problémáinak, külső és belső ellentmondásainak mélyreható kritikai vizsgálata nélkül. A könyv e negyedik részében válik igazán világossá, hogy A tőkén túl az aktuális történelmi folyamatok társadalmi-gazdasági, politikai és ideológiai elemzése mellett mily súlyosan alapszik nem csupán a szerző egykori tanítójának, Lukács Györgynek az alkotó bírálatán, hanem éppennyire Marx és Lenin kritikai elemzésén is.