Hasonló termékek
Búcsú a tizenkilencedik századtól
A kötet Lányi történelmi és irodalomtörténeti tárgyú esszéit tartalmazza. Az Olvasót, ígéri, „egy ellentmondásos, elintézetlen múlt látnivalóihoz kalauzolja.”
A varázsmese történeti gyökerei
"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”
A becsület mezején
„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.
A nagy háborútól a nagy válságig
Bank- és pénztörténeti tanulmányok a két világháború közötti Magyarországról
Getica - A gótok eredete és tettei
A gót származású Iordanes, történész és jegyző életéből, aki 551 után, Croton püspökeként halt meg, csak az a pár adat ismert, amit két ránk maradt történelmi munkájában árult el önmagáról. Elsősorban az 551-ben, rossz latinsággal megírt Geticában, amely nagyrészt Cassiodorus mára már elveszett gót történetének a kivonata.
A Bibliafordítás útjain
A konferencia – és jelen kötet – a bibliafordítás aktuális problémáiról szólt, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelen kor aktualitása dinamikus szinkróniát jelent.
A langobardok története
A hosszú vándorút végén a mai Magyarország területéről Itáliába vonuló és ott letelepedő germán nép, a langobardok történetét a VIII. század végén örökítette meg a tudós szerzetes, Paulus Diaconus. Nagy Károly frank uralkodó udvarából Monte Cassino bencés kolostorába visszavonulva olyan művet alkotott, amely nagy hatást tett a középkori krónikásokra éppúgy, mint a reneszánsz kor íróira.
A civilizáció hazugsága
Egy hanyatló világ anatómiája
Fordította: Stumpf-Biró Balázs
Leírás
Miért nevezzük magunkat magyarnak, és mit jelent ez a szó? A körülöttünk és távolabb élő népek miért neveznek minket más néven? Őseink miért jöttek a Kárpát-medencébe, és miért nem mentek tovább? Hogy lehetséges, hogy hatalmas birodalomalkotók, mint a szarmaták, szkíták, hunok és avarok eltűntek – nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a történelem színpadáról is – mi pedig megmaradtunk? Mi volt a kalandozások célja, és miért maradt abba a közel hetven „kirándulás”? Miért nem tudjuk, hogy a hét honfoglaló törzs közül melyiknek ki volt a vezére, és hol telepedtek le a Kárpát-medencében? Mit mond a populációgenetika tudománya a magyar-baskír rokonságról? Miért csak külső forrásokból tudjuk, hogy mit tettek elődeink a Kárpát-medencén kívül, és miért tudunk olyan keveset belviszonyainkról száz éven át? Kik voltak a székelyek, és hogy kerültek Erdélybe? Megérthetnénk-e a honfoglalók beszédét, és ők értenének-e minket? Mit ettek-ittak, hogyan öltözködtek, miképp harcoltak és milyen vallásban hittek a honfoglalók? Van-e igaz, magyar vérvonal, és miért értelmetlenség ilyet még kérdezni is?
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kenessei András |
| Megjelenés | 2024 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-646-141-6 |